Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)
Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1962/63. évi munkájáról
, Qozéy W OKU I Ó - N E V E L_Ő J{ U N K-ti. A reformimkálatokkal párhuzamosan a karok nagy gondot fordítottak az oktató-nevelő nunka színvonalának emelésérő is* Ez a törekvés oktatóink részéről a legkülönbözőbb szervezett és non;.szervezett formában s különféle módszerek alakjában nyilvánult meg. Mindenekelőtt megállapítható, hogy nemcsak a társadalomtudományok, hanem a természettudományok oktatásában is egyre inkább előtérbe kerül az az igény* hogy az ismeretközlésen túlmenőleg, illetőle-; annak felhasználásával is segitsük a materialista világnézet megerősödését hallgatóinkban s igazoljuk előttük szocializmust épito társadalmunk magasabbre-ndüséget. így többek között a biológia, az el* néleti fizika, a fizikai kémia, a szerves kémia, a matematika stb. filozófiai, vonatkozásainak kiemelése az egyetemi előadásokban egyre nagyobb teret kap, sőt a tudományágak legkiválóbb művelőinek egyetemen belüli ós egyetemen kivüli előadásai, sajtóban is megjelenő, nem egyszer óleshangu vitacikkei az Egyetem falain kívül és belül egyaránt nagy visszhangra találtak /1.relativitás-elméletről,az anyagszerkezet egyes kérdéseiről stb. szóló cikkeket és tanulmányokat . / A Bölcsészkaron az irodalomtudományok ós történettudományok az eddigiéinél nagyobb teret szentelnek a lugujabbkpri eseményeknek és kiaknázzák az ebben rejlő nevelési lehetőségeket. Helyes le ne, ha. az Egyetemi Lapok cinü folyóirat ilyen és ehhez hasonló jellegű tanulmányoknak ós vitáiénak a jövőben nagyobb helyet biztosítana. A szemináriumi, valamint a laboratóriumi foglalkozások különösen alkalmasak arra, hogy oktatóink és hallgatóink a közösen végzett ' n^nka körétéin b^lül megismerhessék egymást, gondolataikat kicserélhessék, tohát az ilyen oktatási formák jó alkalmak arra, hbgy az oktató-nevelői tevékenység - az;erőltetés látszata nélkül - kulturált módon érvényre juthasson. Ilyen természetű nevelői ráhatás oknak ópp~n a szemináriumokon és a laboratorimái gyakorlatokon jó hagyományai vannak valamennyi karon, annak ellenére,1 hogy időnlcinti megtorpanások kétségtelenül fellelhetők ezc'aiok a felhasználásában. A legnagyobb probléma ma már ezen a téren a nagy hallgatói létszámon kivül kétségkívül az, hogy ogy-egy évfolyammal vagy hallgatói csoporttal ogy-egy tanszók általában egy évnél tovább alig foglalkozik, s igy a nevelő munkában kialakult tapasztalatok átadása^ vagy éppen továbbfejlesztése nem mindig rendszeres és sz^rvez^tt. Ezen a területen kíván segítséget nyújtani az a szervezeti forma, # nely részben a Természettudományi Karon, részben az Allan- és Jog* tudományi Karon került alkalmazásra. A T o mé szét tudomány *i Karon u.h* oktatói tanácsok, a Jogi Karon patrónusi rendszer elnevezéssel oktatói csoportok működnek. Ezeknek az a rendeltetésük, hogy ogy-ogy évfolyamot szervezetten, lehetőleg öt éven át végigkísérjenek és támogassanak, szinte onborenkint figyelembo.yéve a hallgatók szak- .. mai, magatartásbeli, világnézeti fejlődését. A Természettudományi Karon a kari pártszervezet no: -régiben foglalkozott az oktatói tan a*" csők működésével, s noha működésűk eredménye nem minden tokintetbeh
