Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1962-1963 (HU ELTEL 1.a.20-21.)

Jelentés az Eötvös Loránd Tudományegyetem 1962/63. évi munkájáról

15 -kielégítő s non nindon óvfolycxihoiu kijelölt oktatói ton'.cs érezte nég kellőképpen át azt a.felelősséget, mely a neveléssel kapcsolatosan boájuk hárul, necis azt kell megállapítanunk, hogy az oktatói taná­csok beindítása jó kezdeményezés és a jövőben konolyabb erednényok várhatók o tanácsok működésétől, á Bölcsészettudonányi Koron ilyenfajta szervezett forma kialakítás 3a hasonló célkitűzéssel nog nori valósult meg, A sokféle szakpáro­sítás, sok kisebb csoport valójában nen is t-rszi lchotővó egy, -az előbbiékhez hasonló rendszer működtetését. Megfontolandó, hogy az °ktató-nevelő nunka eredményesebbe tételében nen jelentene-e segít­séget, ha összcgyüjtenénk nás egyetemek hasonló irányú tapasztala­tát is. A hallgatok tanulmányi fegyelme az elnult évhez képest ^nye^osen non változott. Az órákon továbbra is 6o~?o %-os a meg­jelenés. A vizsgahalasztások széna azonban a nappali tagozaton csök­önt. Ez főképpen azzal függ össze, hogy a hallgatókkal szénben növek­szik az igény. Do oz a jelenség mégsem tekinthető stabilnak. Meg­alapítható, hogy a fegyelem és a vizsgafegyelem is az első évfolya­­najdne:: mindig jobb, nint a felsőbb óvfolyanokon. Ez a helyzet t^i fci többek között azt a priblónát, hogy az Egyetemnek nincsen hatásos eszköze - ósgitt elsősorban nen adminisztratív jellegű szközökről van szó - arra, hogy a hallgatókat rendszeres, alapos tUbáára neveljük az ogyeteni óvek során.­» £ Nappali tagozatos hallgatók közül, ogyra gyakrabban kórik átvé­telüket az esti, vág*’ a levelező tagozat, Egy-kót indokolt esetben rf %yoten seri kivár: gátat omolni; az ilyen törekvések ellen, do né­pi"?. csak gondolkozni azon hogy miképpen szabályozzuk a nap­v^-i tagozatról a levelező tagozatra való átvételt, Nen kevesebbről itt szó, nint orról, hogy az ilyen hallgatók gyakorlatilag az ^téritől nen kapnak képzést iskolai gyakorlatból és oktatásukban s3lkfcad az ötödik óy-képzési célja, vagyis a ,gyakorló tanítás rend­­vagy egyéb nyomós ókból levelező tagozatra pályázókon káli c’-zon1oan mz ilyen kérésnek az; a célja, hogy elhelyezkedését a gilgató az Egyötödtől függetlenül _ összeköttetései révén oldja neg, Wmb°n természet*Son non, a népgazdáságiigény ídLclógitóse, hanem a Pcs'jlatok kihasználása a mozgató‘ele: iz íq ^lyotoni hallgatóság jelentős része, köztük;.sok munkás- és pa~ t-g■^származású fiatal a diákotthonokban lakik* Megállapítható azont Voi* ^°ov az a t ént alán lehetőség,, anolybkot a diákotthonok a ne-"/ szempontjából Irináinál:, o tamóvt- :: n volt eléggé kihasznál- 0^*eG fiatalabb oktatóink látogatták - ők is eléggé rendszert©- \ téjgr; " a k°á^ágiuiiokat és igyekeztek segítséget nyújtani az igazga-j bc^ '* .a nevelőknek és a diákl-izottságokiak, A diákkollégiumok azon­­bQ^-^Olcsztósra szorulnak és egyelőre nem tudják teljes mértékben ^itő-űnl azokct a lehetséges' nevelési feladatokat, melyek jó ldlogó- 01 volnának az összegyotoni munkának, Kongresszusának sí ‘•opc igen jelentős volt a hallgatók ^baeaeti, osznoi ideológiai fejlődése szempontjából. Hallgatóság

Next

/
Thumbnails
Contents