Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása
tudományos előadásokon ismertetik a rohamosan kivirágzó modern fizik» eredményeit. E kollokviumok révén tartotta fenn a kapcsolatot azokkal » magyar fizikusokkal, akik az egyre jobban befelhősödő politikai égbolt, * természettudós számára munkalehetőséget alig adó gazdasági viszonyok elől külföldre távoztak és ott világhírnevet szereztek. Közülük Lánczos Kornélt» Neumann dánost, Polányi Györgyöt, Teller Edét, Wigner Jenőt említjük meg’ A hazánkba látogató külföldi fizikusok is rendszeres előadói az Ortva.'" kollokviumoknak, köztük még Nobel-díjasok is (Dirac, Hund, Pohl, Schaeffer Sommerfeld neveit idézzük). De legfontosabb, állandó jellegű referálok a ha#» jukban dolgozó magyar fizikusok, köztük önálló tudományos munkásságé* folytató középiskolai tanárok. Az Ortvay-kollokviumok a háborút megelőz® években döntő szerepet játszottak az egész ország számára a kor szintje» álló fizikai kutatások kibontakoztatásában. Pótolni próbálta egy szűk létszám® egyetemi tanszék, amit az ország úri vezetői elmulasztottak: egy tudóinál1; számára kritikai fórumot, tapasztalatcserét, fejlődést biztosított. Ortvay az egyetemi oktatást is teljesen a kor színvonalára emelt» Fievezette a kvantumelmélet és statisztikus mechanika rendszeres előadás»*» ezzel a harmincas években olyan fejlettségi fokot ért el egyetemünkön az ebn»' leti fizika oktatása, amelyen sok gazdag nyugati egyetem ma sem jutott tu** A népszerű Ortvay-jegyzetek tankönyv szerepét töltötték be olyan évtizede*' ben, amikor egyetemi tankönyvek rendszeres kiadásáról szó sem leheted" Ortvay mellett egyre fontosabb és dominálóbb szerepet töltenek be asszim' tensei: Neugebauer Tibor (ma az Eötvös Loránd Tudományegyetem KossUt® díjas professzora) és Gombás Pál (a Budapesti Műszaki Egyetem kétszetjr Kossuth-díjas professzora, az Akadémia Elméleti Fizikai Kutatóesoportjáf1®^ vezetője). Az ő nevükhöz fűződik az eredményes, modern elméleti fizj*2 kutatások kibontakozása hazánkban a harmincas években. A kvantuméi'’’^ letet alkalmazták atomok, molekulák és fémek vizsgálatára. A Gombás I’ál által kialakított tudományos iskola az atom statisztikus elméletének tdrj kiépítésével vívott ki úttörőként komoly nemzetközi elismerést a niag}^ elméleti fizikának. A negyvenes években ez az iskola elvált az egyetemi i11* zettől, önálló kutatócentrummá fejlődött. Jfl A német imperializmus által kirobbantott II. világháború végzetes tó", jelentett a harmincas évek fellendülő kutatásaiban. Ortvay igyekezett meid®®* ami menthető: legalább a semleges államokkal fenntartani a tudományos csőlátókat. Végül a háborúnak minden áldozatul esett. Ortvay Rudolf i® halt 1945 elején. A felszabadulás az intézetet üresen és elhagyottan tájául 1945 végén Xovobátzky Károly gimnáziumi tanárt nevezték ki az ür»- j álló intézet tanszékvezető professzorává. Az 1940-ban meginduló egydf„. előadások tartalom és forma szempontjából újabb minőségi emelkedést ]» ^ tettek a régi helyzethez képest. Xovobátzky Károly* pedagógiai működé»»* j fő feladatául a jövő tudósnemzedék szocialista szellemű nevelését tok* t Az egyetemi oktatásban oroszlánrészt vállalt. Tanít ványaiból munkatársa nevelve fokozatosan, de szünet nélkül emeli az oktatás színvonalát. Eg.'1.,, után indultak meg olyan alapkollégiumok, mint a relativitáselmélet, aton1* t, fizika, anyagszerkezet, sugárzáselmélet. Ezeknek a fizikusképzésbe való ,l^ telével egyetemünk évekkel megelőzött sok olyan nyugati univerzitást, lyek korábbi évtizedekben példaképül szolgáltak. Az intézet oktatómunkájának és a csakhamar kibontakozó kutatás*1 ^y. sokoldalúságát és eredményességét biztosította az a személyi fejlesztés,
