Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása
HöJí gravitációs vizsgálatai azonban már más tanszék keretei közt folytak, a kísérli fizika történetébe tartoznak. Térjünk vissza az elméleti fizikai intézethez. Eötvös javasolja, hogy az elméleti fizika megüresedett katedráját töltsék be Fröhlich Izidorral, így igyekszik megmenteni az önálló Elméleti rizikai Intézetet. Fröhlich azonban csak rendkívüli tanári pozíciót kap. 1885-ben ugyan professzorrá nevezik ki, de az intézet csak 1904-ben önállósul ujra, Elméleti Fizikai Tanszergyűjtemény néven. A kezdeti fellendülés után a stagnálás, sőt hanyatlás évei következnek. 1909-ben ugyan javaslat születik a elméleti fizikai tanszék felállítására. Az indokolt kívánság új professzori •Uások szervezése révén azonban csak negyven év múltán, a felszabadulás ütán válhat valóra. . Fröhlich — Eötvöshöz hasonlóan—Kirchhoff tanítványa volt. Nagy buzgalmai készíti elő egyetemi előadásait, s kezd hozzá tudományos kérdések tanulmányozásához. Az elektromosság egyes kérdései, elsősorban azonban a ípy problémája foglalkoztatja. Tudományos egyénisége azonban rendkívül konzervatív. Az új eszméket gyanakvással fogadta. Fél évszázados professzorainak ideje alatt a fizika eljutott az elektromágneses tér megismerésétől a ’putivitáselméleten és atomelméleten át a kvantummechanikáig. De Fröhlich J’pgozószobájában megállt az idő. A fényt tanulmányozta, de a fényelhajlásra r8 n'ás optikai jelenségekre egy elszigetelt, a fényt mint magának való objekpnot leíró elméletet kívánt kidolgozni. Nem vett tudomást arról, hogy 'nxwell elektrodinamikája a fénytant egy nagyobb egységbe, az elektromág*pes tér jelenségkörébe olvasztotta, így a fényelhajlás törvényeit is megadta r?nt az elektromágneses tér egj'etemes anyagi mozgástörvényeinek speciális °vetkezinényét. Fröhlichet konzervativizmusa megakadályozta valóban pütnölcsöző eredmények feltárásában. Minden tehetsége, törekvése és szorulnia ellenére az elméleti fizika oktatása fél évszázadra megrekedt az Eötvösbe szinten, olyan fél évszázadon keresztül, amelynek minden éve a fejlődés Jpoét tekintve évtizeddel ért fel. Azok a kiváló elméleti fizikusok, akik l^kor kerülnek ki az egyetemről, elsősorban saját erejükre utalva jutnak J*l>c8olatba a modern fizikával, és egyetemünkön kívül találnak munkalehetővpt. Gondolunk itt Lánczos Kornél, Neugcbauer Tibor, Novobátzky Károly, Győző személyére. A Műegyetem és (Farkas Gyula révén) a kolozsri egyetem ebben az időben fontosabb tudományos centrum. ^ Fröhlich Izidor 1928-ban vonult nyugalomba, 1931-ben halt meg. o *la a szegedi egyetem ukkori professzora, a kor nagy tanítómesterének, •únierfeldnek tanítványa: Ortvay Rudolf, fj Ortvay már teljesen benne él a kvantumelméletben kiteljesedő modern it|t. gondolatvilágában. legfontosabb feladatának tekinti, hogy behozza az fei<-.z,“t sokévtizedes elmaradottságát, megteremtse a korszerű kutatás előfjj. . °leit. Világosan látja, hogy a tudományos munka nem zárható egy intézet közé, hanem csak akkor virulhat, ha élő kapcsolatban áll a világ haladó ^'Hányával. Széles látókörű szervezőmunkát végez. Döntő mértékben í köszönhető, hogy a hazai elméleti fizikai kutatások nemzetközi szintre b,je kedtek. A könyvtárat modernizálja, megrendeli — a I lort hy-éra természettv°pÄnyo8 munkásság részére mindig szűkmarkú költségvetésének szőriig közepette is — a legtöbb tudományos folyóiratot. Ez mindmáig hasznos ^Pj^g nemcsak az egyetemi intézet, hanem a máshol dolgozó fizikusok f)rt rft is. A nagy külföldi egyetemek példáit követve hívja életre a híres ^^-kollokviumokat, amelyeken a legjobb magyar és külföldi fizikusok 2* 19
