Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása
Yoe indultak el az új ismeretek, de azok hordereje a kor vezető elméleti fizikusain^ munkássága révén vált nyilvánvalóvá. Az elektromosság az az új, nagy isi®8; rétién, amelyről már az ókor tudott, de amelynek a fizikát forradalmasig szerepét csak ekkor kezdik megsejteni. Még a mechanikai világkép, a kereke1* és emelők áttekinthető sémájává egyszerűsített világfelfogás az uralkodó, már ismertek Faraday gondolatai az elektromágneses mezőről, és — media'1' kai analógiákra támaszkodva ugyan — felismerte Maxwell ezen erőtérnek sajátos mozgástörvényeit. Sőt bátor szavakkal állította, hogy a fény is ** elektromágneses tér egyik érdekes megnyilvánulása. „ Az elektromosságról hall a tanuló Eötvös is professzoraitól: Jedlikt"; Kirchhofftól, Neumanntól egyaránt; érthető tehát, hogy őt is a kor e fizikai problémája kezdi érdekelni. Első tudományos dolgozatai az elméi8*1 elektromosságtan kérdéseivel foglalkoznak. Az Akadémia elé terjesztett cg)'1, írásában a közeibe- és távolbahatás kérdéséről értekezik, amely a kor legk'v* lóbbjait foglalkoztatta. 1877-ben már ismeri Maxwell korszakalkotó eredi" nyeit. amelyek a vitát a metafizikus távolbahatás helyett a térelméleti ko*8* hatás javára döntik el (megmutatván, hogy az anyaggal érintkező anya# * fizikai kölcsönhatás egyedüli létesítője, nem pedig a térbelileg egymástól által elszigetelt anyagtömbök közt ható misztikus, anyagtalan erő), de még'18 ismeri fel a csupán négy évvel előbb született eredmény jelentőségét. Akad miai székfoglalója a múlt felfogásához kapcsolódik: „Adalékok az elektród* tika elméletéhez.” .1 JH Elméleti eIektro<linamikai tárgyú Eötvös első külföldön megjeJe. dolgozata is. A relativitáselmélet felállítását megelőző évtizedek egyik ér"8 feszítő problémája: kimutatható-e laboratóriumi kísérletekkel a Föld hawrj j mozgása, mérhető-e térijén, az „éteren keresztül” történő utazás se beesőre Eötvös a mozgó fényforrás intenzitásának előre és hátra mutató irány^®\ történő módosulásáról értekezik. Kutatásainak időszerűségét mutatja, b'1# két évvel később Michelson elvégzi híres kísérletét, bebizonyítván az „absz° ^ térben” vagy „éterben” történő mozgás észlelhetetlenségét, amely azután relativitáselmélet megszületéséhez vezet. Nem azért érdekesek számunkra Eötvös l>orándnak,a budapesti egy0'', névadójának fiatalkori értekezései, mert maradandóval gazdagították a hanem mert megmutatták azt, hogy Eötvös, a magyar tudomány egyik 11 nagyobb alakja az egyetem pátijaiból kikerülve azonnal be tudott kapcsolód ^ legidőszerűbb kutatásokba, innen Magyarországról tevékeny részesévé tut válni a világ tudományos életének. Egyben utat mutatott, otthont terv'11 a hazai elméleti fizikai alapkutatások megindulásához. t„j, Eötvös érdeklődését közben kísérleti kérdések is kezdik foglaUcozt*^ a kapillaritás, majd a gravitáció. Átveszi az agg Jedliktől kísérleti fizikai^ adását, majd annak nyugalomba vonultával intézetének vezetését. Itt ' hj. azokat a vizsgálatait, amelyek a világtudomány megbecsülését megszeg számára. Eötvöst igazán naggyá a gravitációs tér tanulmányozása .. valamint a nehézségi erő elszigetclhctctlényégéről, amelyek a mindmáig legmélyebb fizikai elméletéhez, az általános relativitáséi"" |^ít> szolgáltatták az experimentális alapot. Alapkutatás és gyakorlat gyünUpiitfÓ* tőségére mutatott ]>éldát egész életművével az utódok számára. 18
