Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása
kutatások az Eötvös Loránd Tudományegyetem Elméleti Fizikai Intézetében* 3 > ‘‘V budapesti tudományegyetemen az elméleti fizika oktatása évszáza°8 múltra tekinthet vissza. i _ Fizikát az egyetemen alapításától fogva, tehát a XVII. század közepe óta futottak, előbb jezsuita, majd világi tanárok. A XIX. században azonban ,Urópa-szerte — hazánkban is — oly magas szintre jutott a természettudomány0* műveltség, oly nagymértékben differenciálódott a fizika tananyaga, (Xv elkerülhetetlenül szükségessé vált az elméleti fizikai oktatás bevezetése, így lehetett áttekinteni azt a területet, ahol az emberi tudás először valós áttekintés birtokában kutatja, feltárja a természettudományos ismeretek ^‘korlat i alkalmazásainak lehetőségeit a technika számára, az emberi élet ert‘jtékmentesebbé és gazdagabbá tétele céljából. j, Egyetemünkön az elméleti fizika oktatását eleinte a természettan {^fesBzorai látták el. .ledlik Ányosnak az abszolutizmus idején tartott elméleti iJ1* fd kollégiumai azon ritka előadások közé tartoztak, amelyek a hivatalos nyelv ellenére magyarul hangzottak el. Nem veszélytelen politikai ^foglalás volt ez a korábban a szabadságharcot támogató .Jedlik részéről, li,.. •A kiegyezés után fordult a Bölcsészet tudományi Kar a kult uszminiszteri(J ®gy önálló elméleti fizikai tanszék létesítése végett. Hosszú huzavona ^ írták ki a pályázatot 1870-ben. A kar ekkor Szily Kálmánnak, a hazai 4 Részét tudományos művelődés lelkes és sokoldalú harcosának pályázatát jl^z tette tovább pártolólag, de kinevezésére nem került sor. (Szily a Műegyefejtett ki érdemes tudományos munkásságot, egy ideig az Akadémia Ü3 ari tisztét is ellátta.) Eötvös Lorándot |,egesen kilencven évve ki . V*8y évre rá a te 1871-ben a külföldi tanulmányokról hazatért fiatal, nevezték ki helyettes tanárnak. Ezáltal önállósult ezelőtt az elméleti fizika. Ww«vil MICIIUVKII ................................................................... ■hetséges Eötvöst az elméleti fizika professzorává nevezik i*U«C ben Eötvös javaslatára a Bölcsészet tudományi Ear elméleti fizikai felállítását kéri Pauler Tivadar kultuszminisztertől. 1875. január 8-án ii ' b‘tt meg a kedvező döntés. E naptól kezdve van hazánkban önálló otthona lSilk az elméleti fívikn ásának hanem tudományos mfi\elesenek is. olt a fizikának a XIX. század fizikusok laboratóriumaiból Hj^zer-ű, uj eszmékkel terhes korszaka volt fele. Mint annyiszor, most is a kísérleti fi SoHK<W-íu>t'“ a* MTA Elméleti Fizikai Alapkutató Csoportjának munkaközössége, a •■•'Va la kit újának elsó évfoidulójára. Tiidninínj KMI2/I. 17
