Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)

1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása

33

II.sz. melléklet.

B-E SZÍ M 0 L 6

az Eötvös Loránd Tudományegyetem Uj- és Legujabbkori Egyetemes Történeti Tanszéke tudományos munkásságáról 1957-196l-ig*

A tanszék előtt éveken át az a feladat állott, hogy elkészítse az ^0- ée legújabb kor történetének marxista igényű szintézisét. Tekintettel a munkálat sürgető voltára, a rendelkezésre álló idő rövidségére ^és végül, de nem utolsósorban a teendő nagyságára, csak ideiglenes értékű teljesítményről lehetett szó. - Bár a két nagy törtéheti időszak egészének összefoglalására nem került sor, mindazonjjltajA már elkészült fejezetek, amelyek az 1870-1917 közötti perióhus, / illetve az 1918-tól a második világháború kitöréséig terjedő -orazak'V történetét ölelik fel, komoly segítséget jelentettek az egyetemi oktatás szempontjából. A tanszék kollektívája ezenkívül heszt vállalt középiskolai tankönyvek V megírásában, továbbá az UJ Magyar .Lexikon, h/ valamint a Diplomáciai és nemzetközi Jogi lexikon ?/ munkálataiban. , .

^mi a tanszék tagjainak egyéni tudományos tevékenységét illeti, azt Nagymértékben meghatározták azok a feladatok, amelyek a felszabadulás utáni magyar történetírás előtt állottak. A hazai történet helyes étékelése nem várathatott magára és ebben á vonatkozásban különös Jelentősége volt az 1848-1849-»-es forradalojn és szabadságharc kérdései tisztázásának. Ehhez jelent hozzájárulást tfrbán Aladár kutatómunkája, it^ly eddig kellőképpen figyelemre nem, méltatott részletekre év össze- 1^S6^sekre terjed ki. - A szerző a Batthyány-kormány hadügyi pölitiká- Ját vizsgálva bemutatja, miként ment végbe, az önálló katonai apparáhs kiépítése. - Erre egyébként fényt vp£ az az okmánypublikáció °/ amely a nemzetőrség szervezéséről, a felszerelési és kiképzési hasításokról, valamint a nemzetőrség átszervezésére irányuló kisérésekről szóló dokumentumokat tartalmazza. Adatait értékesíti Urbán ^faddr abban a feldolgozásban, amely- az 1848. nyarán harctéri szolgáltra rendelt nemzetőrség önkéntes alapon-történt átszervezését és jj^el összefüggésben az osztályössze tételben bekövetkezett változásojT *» /' továbbá a hadügyi önállóság terén elért kezdeti erednénye- Jjí és 1848 májusa válságos napjaiban meginduló honvédtoborzás kökényeit 8/ tárgyalja. - * .

jJq P • század első felének a története más vonatkozásban is foglalhatja a tanszék munkatársalt. Diószegi István a Habsburg-birodakülpolitikájának témakörében munkálkodva uj- oldalról világítja Gnf a2t a hatást, melyet a huszas évek olaszprszági forradalmi nozaz osztrák külpolitika alakulásában ’gyakoroltak 9/• Adonyi iáknak, a Monarohia turini követének kiadatlan levelezése adataidé* f ^használásával a szerző egy másik tánúlriányában választ igyekí0fk adni arra a kérdésre: milyen összefüggés állott fenn 1849-1850 Ilonán a Schwarzonberg-félc Mitteleurópá-terv és az Olaszországgal Pcsolatos politikában jelentkező beolvasztó törekvések között.1'*/

század második felének olasz-magyar vonatkozású haladó hagyoi^^aivol foglalkozik Kis Aladár. A magyar- légiónak az olasz nép *oir teában való részvételét' Tárgyéi Jer.* 11/ megrajzolja a magyaré Szereplésének hiteles képét és egyben bírálatát adja a kérdésíoírt?aatk°zó polgári történetÍrásnak- A szerző különös figyelmet 4$ arra, hogy bemutassa, miként alakult a magyar légió szerepe Vwaaz néPjL mozgalomnak a fellendülésével kapcsolatban. 12/ Az tk-Magyar Monarchiának Bulgáriával kapcsolatos politikáját