Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1961-1962 (HU ELTEL 1.a.18-19.)
1962. április 20. - Napirend előtt: Turóczi Trostler József profeszor haláláról való megemlékezés - 1. A tanszéki jelentések tárgyalása
33 S- 2 -elemzi Diószegi István tanulmánya, konklúziója széleskörű forr többek között Eőllay Béni hagyatéka felhasználása alapján abba ható össze: a Monarchia külpolitikájának a központjában,a hét? elejétől kezdve, Oroszország balkáni befolyásának visszaszorit egységes délszláv állam létrejöttének a megádályozása és az or szláv kapcsolatok szétszakítására irányuló törekvések állottak Fontos és mindeddig eléggé elhanyagolt témát dolgoz fel Vadász cikke: A szerző levéltári forrásokra és a korbeli munkássajtó támaszkodva vázolja a magyarországi vasas mozgalom fejlődését,^ nyomon az egyes vasas Szakszervezetek állásfoglalását a szoclá ta párton belüli frakció harcokban. 14./ . Az 1918-tól napjainkig terjedő időszak történetével^való fogla méltó helyet foglal el a tanszék tudományos munkásságában. Sza Tibor a magyar proletáriátus és hadsereg forradalmi tömegmozga foglalkozik a Hagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgár ratikus forradalom közötti időszakban, súlyt helyezve az illeg a forradalmi és antirailitarista csoportok tevékenységének a be sára. 15/ A továbbiakban a szerző nagyobb monográfia keretében között tett kísérletet arra, hogy a magyarországi kommunista p alakulásának és a pártot-megalapító forradalmi csoportoknak a gát részletesen vázolja. Ezzel 'kapcsolatban elemzi a párt mega nak a körülményeit, a forradalom főbb kérdéseiben való állásio az ideológiai, stratégiai és taktikai alapelvekpt a párt teyék a polgári demokratikus forradalom.időszakában, valamint a szoc rata párttal való egyesülésnek és a hatalom átvételének a körű 16/ A tanácshatalom létrejöttével, pontosabban az 1919. februá március 21 közötti periódus történetét Szamuely Tibor külön ér ben is tárgyalja, a cél: a Kommunistái: Magyarországi Pártja te sége mellett kidomborítani a tömegmozgalmak szerepét. 17./ A forradalmi időszak egyetemes történeti vonatkozású kérdéseiv .kozik Zsidmond László . Az 1918-as német forradalom tükrében m be a német baloldal szerepét és jelentőségét,. tisztázni igyeks kát az elméleti kérdéseket, amelyek az eseményekkel kapcsolati tak. 18./ Méltatja és elemzi a Spartacus-Szövetség munkásságát ország Kommunista Pártja létrejöttének körülményeit, különös t tel Rosa Luxemburg, Karl Liebknecht és. Franz Wearing tevékeny? Az utóbbinak külön tanulmányt is szentelt a Marx-évforduló alb 19/ Az Osztrák-Magyar Monarchia szétesésének körülményeit .vizs a szerzőnek további értekezése, különös figyelmet szentel anno litikának, amelyet líagy-Britannia, Franciaország és az Amerika sült Államok, személy szerint V/ilson folytatott az első világi utolsó szakaszában a Habsburg birodalom irányában. 20/ A német lizmus és militarizmus újjáéledésének gazdasági és nemz«t};özi tárja fel ugyancsak Zsigmond László tollából az a terjedelme^ amelynek központjában annak a küzdelemnek a bemutatása áll, a11 szén és a vasérc közös birtoklásáért, a szénnek és vasércnek e ben való egyesítéséért folyt a francia és a német monopollumo* A monográfia kitér azokra a problémákra is, amelyek a jóvátéte sének egészével kapcsolatban az Egyesült Államok, Hagy-Britan* végül, de nem utolsó sorban a Szovjetunió, valamint Kelet- és Európa vonatkozásában adódtak. A munka egyik célkitűzése épp<^ tisztázza azt az összefüggést, amely egyrészt a német imperi?--J létrejötte, fennállása és újjáéledése, másrészt Kelet- és Dél* rópa feletti német hegemónia és uralom között fennállott. 21/ E kérdés tisztázása igen fontos a két világháború közötti nem* fejlődés megértése szempontjából, különös tekintettel a másodé háború előzményeire. A második világháború előtörténetével é? vei egyébként több tanulmány foglalközik. Közülük egyik anna*
