Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)

1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása

eki ns a alkalmasf arról ez az első év végéig kiderül* Kezünkben van a felvételi vizsgaf a tandijrendszer. Természetesen szociális körülmények indokolják a különböző ösztöndíjakat, a menzaellátást, a diákotthont. Nem lenne brutális rendszer a szigorúbb vizsgarendszer. Nálunk rákfene az olcsó, hazug vizsgáztatás, az ingyen jegyek tömkelegé került kiosztásra éveken keresztül. Ha ezen nem változtatunk, nem köszönnek továbbra sem rendesen a hallgatók, nem lesz tisztább az egyetem# Ezeken a rossz vizsgákon múlik az a teljes szátesettség, a sokfajta morál és a züllés, ami megmutatkozik. Ahol kemény szakmai munka és követelmény van, ez fegyelmileg és erkölcsileg is jól hat.

Minőségi szelekció a keményebb munka. Ma már, aaikor iskolarendszerűn minden fokán a munkás- és paraszt származású elérte a megfelelő lehetőséget, preferálásukat most is meg kell adnunk, de a vizsgáknál már nem szabad különbséget tennünk. Azt meg kell tenni, hogy a munkásparaszt hallgatókkal többet konzultálunk, pedagógiailag jobban foglalkozunk, de nem lehet jelest adni annak a hallgatónak, ha közepesen tud. Végre el kell érni, hogy a komoly munkának komoly érdemjegye legyen és a hitvány munkának mindé n körülmények között meglegyen a megfelelője# Az egyetemből nem középiskolát vagy szigorú általános Iskolát akarok csinálni, de vizsgáztatási rendszerünk züllesztáleg hat az ifjúságra mindenféle szempontból. Egyetemi pártszervezetünk és a 3>ISZ'-szervezetek az elmúlt években semmi néven nevezendő segitséget nekünk ebben nem adtak. Jó lenne, ha a KISZ-szerv ez etek komoly segitséget adnának és a pártszervezet is komoly politikai segitséget adna ezen a téren.

Beltner dékán elvtárssal nagyon egyetértek abban, hogy az elhelyezkedéseknél a végzettség egyik igen fontos kritérium legyen# Legyen minden hallgatónak tudatában, hogy mit számit a vizsga jegy az elhelyezkedésnél.

teljesen egyetértek Németh Gyula professzorral - akinek nézeteihez csatlakozott Mód elvtárs is - abban, hogy az egyetemi tanár előadásától, az asszisztencia felkészültségétől, a vizsgáztatástól mi minden függ#

A minőségi szelekciónál hangsúlyoznám /államunk teherbiró képességén felül adott eddig is a hallgatüságnaks ^5 />-kuk valamilyen ösztöndíjban vagy juttatásban részesült /, hogy a szociális juttatások terén menjen el afe állam a teherbiróképesség maximumáig, de inkább a közepeseknek ne adjon semmiféle tanulmányi ösztöndijat# Tanulmányi ösztöndíjat kapjon a kitűnő a jeles, és a jó is csak megindokolt esetten. Szociális juttatást: menzák, kollégium helye stb. kapjon mindenki, akinek csak tudunk adni, de a tanulmányi ösztöndíj legyen elsősorban a kitűnő és jeles vizsgához kapcsolva.

Nem akarom mégegyszer aláhúzni azt, amit az ideológiai oktatással és képzéssel kapcsolatban már előbb mondottam a társadalmi, történeti tudományok kapcsán, de annak bírálatában egyet kell értenem azzal, hogy túl primitiv volt, sokszor szinte lenézte a hallgatókat, qpm válogattak ki kellő előadókat és egyetértett azzal, hogy a szakmai tárgyak és az ideológiai képzés ne két egymástól mereven elválasztott ág legyen, hanem a mi szakoktatásunkban is benne kell lennie a marxizmus—leninizmus ideológiájának s akkor a tisztán ideológiai kollégiumok is sokkal meggyőzőbbek lesznek# Nagyon szeretném, ha filozófiai tanszékeink kvázi filozófiai tanszékek lennének* Szén a legfontosabb területen nagyon gyengén állunk, mert a legképzettebb vezető elvtársak ezen a téren nem tudnak a kivánt módon rendelkezés—