Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1958. április 18. - 1. A Művelődésügyi Minisztérium vizsgaszabályzat-tervezetével kapcsolatos észrevételek
- 16 -Szamuely Tibor szerint ilyen a Bölcsészkaron és a TTK-n nem fordulhat elő. Kádár Miklós utal arra, hogy a Jogi ^aron van ilyen eset, és az államvizsgán a szakdolgozat tárgyköréből megfelelő kérdéseket kell feltenni, Szamuely Tibor véleménye szerint itt két külön dolgogról van szó: az egyik egy szakdolgozat, a másik egy megbékélés, ami nem szüksége, hogy ugyanarról számoljon be, mint a szakdolgozat. jj Kádár Miklós szerint tantervi kérdés, hogy lehet-e az államvizsga tárgyain kivüli tárgyakból szakdolgozatot késziteni. Ha az uralkodó álláspont szerint ez nem helyes, akkor meg kell változtatni, mert ezidőszerint ez lehetséges. De az helyes, hogy ha van szakdolgozat, akkor azt osztályozni kell. /Az Egyetemi Tanács ezek után egészitette ki a 10 § /6/ bekezdését a 14. oldal alján szereplő utolsó mondattal./ Az Egyetemi x’anács a 12. § /l/ bekezdéséhez megfontolás végett a Minisztériumhoz mint a TTK részéről felmerült javaslatot felterjeszti, hogy a bekezdés első két monda* utána következőképpen szóljon: MOlyan tárgyaknál, amelyeknt köréből a hallgató szakdolgozatot készitett, az érdemjegy megállapitásánál a szakdolgozat érdemjegye is figyelembe veendő. Az egyes tárgyak érdemjegyét a vizsgabizottság tagjai és a vizsgáztatók szavazással döntik el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.~-H § HL Szamuely Tibor nem ért egyet a Jogi '“‘ár idevonatkozó javaslatával. Kádár Miklós utal arra, hogy az államvizsgái értékelés bizonyos tárgyak tekintetében kiszámított átlagnak az eredménye. Egy teljesen más rendszer szerint történő számitás esetén ez a Jogi ^aron lényegesen el fog térni a doktorrá avatás ilyen nomenklatúrájától. Igaz viszont, hogy az eltérésnek önmagában is lehetnek indokai, mert a diplomaminősités az összes eredmények kiszámítása alapján történik, de akik ezt a javaslatot tették, azzal érveltek, hogy valakinek van egy jeles vagy jó államvizsgája és másnap kap egy olyan doktori diplomát, amelyen más megjelölés szerepel. Oroszlán Zoltán felhivja a figyelmet arra, hogy a Bölcsészkaron egészén más a helyzet, mert ott a doktori vizsga teljesen külön cselekmény, teljesen független az államvizsgái érdemjegy megszerzésétől. A Bölcsészkaron külön dolgozatot kell beadni, azt külön elbírálják, külön két órás vizsgát keH tenni és a jelölt külön doktori oklevelet kap. Az államvizsgával szerzett diploma akkor már rég a kezében van. Az Egyetemi Tanács a 12. § /2/ bekezdéséhez mint a Jogi Karon felmerült javaslatot felterjeszti a következőket: MAz Állam- és Jogtudományi ^aron elhangzott az a javaslat, hogy az államvizsga mihősitése a doktori oklevelekben foglalt minősítéshez aläklmazkodjék. Tehát ne legyen négy osztályzat, hanem a következő három: kitünően megfelelt m summa cum laude, jól megfelet =» cum laude, megfelelt = rite, /nem felelt meg/M . O 12. § /3/ Az Egyetemi Tanács változatlan szövegben fogadta el.
