Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása
- 6 -/László/ Szamuely Tibor csatlakozik azokhoz a felszólalókhoz, akik igen pozitivan értékelték a minisztériumnak azt a kezdeményezését, hogy egy átgondolt, alapos és átfogó programtervezetet készitett, ugyanakkor Szamuely elvtárs nem fogadja el egészen Tolnai Gábornak azt az értékelését, hogy ez a tervezet majdnem a lahető legjobbak közé tartozik. Igen komoly előrehaladást jelent ez a tervezet, ugyanakkor túlságosan általános, túlságosan dominálnak benne a nagyon szép elvek, a rendkívül szép óhajok. Jó lenne, ha már a munkának ebben a szakaszában egy kicsit konkrétabb formákat kapnának ezek az elvek, anelyekkel Szamuely elvtárs teljesen egyetért. Ez a bevezetőrész az egésznek talán egyik legsikerültebb része, mert ennek jellegénél fogva általánosabbnak kell lennie. A 6. pontban hiányzik egy hiba, amelyre éppen a művelődésügyi politikával kapcsolatban feltétlenül hivatkozni kellene: A nemzeti sajátosságoknak gyakran való figyelmenkivül hagyása, a szovjet példának gyakori mechanikus másolása a művelődésügy területén. A 7. ponttal teljesen egyetért, de ez egy kicsit túlságosan óvatosan van fogalmazva. A nacionalizmus, a sovinizmus elleni harcot valóban a kulturális munka középpontjába kell helyezni, különösen a nevelésben. Ebben azonban sajnos jelenleg talán rosszabbul állunk mint 5-6 évvel ezelőtt. Néha nehéz megállapítani, hogy mi a haladó nemzeti hagyomány és mi nem az. Különösen 1956-ban már nem lehetett mindazzal egyetérteni, ami haladó hagyomány cimen szerepelt kulturális életünkben. A párt és a népi demokratikus állam kulturális politikájának alapelveiről, e kulturális politika marxista-leninista elemzéséről van szó, s mágxx foglalkozni kell Leninnek azzal az alapvető gondolatával, hogy egységes nemzeti kultúra nincs; fogásait foglalkozni kell a két kultúra kérdésével. Amikor a nacionalizmus elleni harcról van szó, különösen az ifjúság területén, beszélni kell arról, hogy ezt; a harcot milyen elméleti eszközökkel kell végezni és mivel helyettesitjük a nacionalista érzéseket. Szamuely elvtárs konkrété a proletár internacionalizmusra gondol, amely itt nem is szerepel. Ha nem neveljük az ifjúságot a helyes értelemben vett proletár internacionalizmusra, akkor hiába tiltakozunk a nacionalizmus ellen, sokat nem fogunk elérni. Még ebben a tervezetben sem sikerült a minisztériumnak teljes mértékben leküzdenie bizonyos provincializmust, bizonyos hungarocentrikus szemléletet. Módlinaer Gusztáv nagy örömmel látja, hogy végre a Művelődésügyi Minisztérium kodifikálja jövőbeli terveit, de a 9* pont c/ alpontjában túlságosan általánosan kezeli azt a kérdést, hogy végző hallgatóink nemigen szeretik elfoglalni a vidéki munkahelyeket. Nem tudjuk addig a falu és a vidéki városok kulturá|át emelni, amig fiatal, szocialista szellemben nevelt szakembereink nem jutnak ki ezekre a munkahelyekre. Az iskolában most működő tanárok nem ismerik a politechnikai oktatás egyes problémáit és az egyetemről most kikerülő hallgatókat sem részesítjük politechnikai oktatásban, bár a volt álét és földtudományi Karon erre már történt kísérlet. Itt szintén bizonyos konkretizálásra van szükség a szövegben* ke./ pont 2-3 mondatáról nem tudja, hogy pontosan mit jelent* Kérdezi, hogy a M tompítás " azt jelenti-e, hogy az egyetemi és főiskolai intézmények több dotációban fognak részesülni.
