Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1957-1958 (HU ELTEL 1.a.13.)
1957. november 18. - 1. Müvelődésügyi Minisztérium által megküldött " Kulturális program " tervezetének tárgyalása
\r 1 /Patyi/ Tolnai Gábor azt gondolja, világos, hogy a felsőoktatás fejezete a döntő számunkra a megvitatás tekintetében. De as általános fejezetnél biztos bázison kell állnunk. Jónak tartja egészében a tervezetet. Helyes és jó értelmiségi politikánk kialakítása érdekében a múltbeli, a két világháború közötti értelmiségi politikájúi értékelésének is szerepelni kell a tervezetben. A tervezet nem beszél kellően analizálva az előzményekről amellett, hogy a 45 utáni értelmiségi helyzetet jól megrajzolja. A Horthy-korszakban a két fő probléma: a szociális probléma, és az antifasizmua kérdése. Úgy véli, hogy nem lehet Derkovitsal és József Attilával elintézni a két világháború közötti értelmiségi kérdést. Hogyan kell a fentemlitett két kérdést az egész értelmiség szemszögéből nézni ? Ebből a szempontból az értelmiséget három csoportra oszthatjuk. 1 / Polgári humanisták, akik az antifasizmus kérdésében százszázalékosan egyértelműen ál lás foglaltak, a szociális kérdésekben nem láttak világosan. 2/ Népiesek, akik a szociális kérdéseket elég jól látták, az antifasizmus kérdésében azonban erősben megoszlottak • 3/ Az illegális párt tagjai vagy az illegális párt poli^i cájával azonosuló nemzeti művészek, irók mindkét kérdésben positiv állásfoglalásnak voltak. ást a helyzetet fel kell vázolmi a tervezetben, mert a 45 utáni értelmiségi politikánkat enélkül nem tudjuk helyesen értékelni. Az első két pontban megjelölt rétegnek bizonyos csoportjai vagy velünk tartottak, vagy eltávolodtak. A harmadik csoport magatartása egészébenvéve egyértelműnek mondható. Hendkivül érdekes, hogy most került elő Kun Bélának az utolsó Írása, melyben 1936-ban népfront politikát hirdet. Akkor hirdetett Kun Béla népfront politikát, amikor nálunk idehaza József Attila teljesen összeomlottá» állt. Egyetlen stiláris jellegű kérdést kiván megemlíteni, hogy a w művelődés " szó használatára térjünk át a fogalmazásban. Ortutay Gyula rektor ugyancsak megjegyzi, hogy a leghal adót tabb sző helyett a helyes szóhasználat a leghaladóbb. t • / f Sarlós Márton az általános fejezetnél a 7. oldal 8. pont utolsó bekezdése " visszaszereztük ... " az egész bekezdés egy kicsit túl optimista. Meg kell vizsgálni, hogy az ellenforradalmi erők hol mely területen vannak még befolyással kulturális életünkre. Neki nincs erről áttekintése, de a Művelődésügyi Minisztériumnak bizonyára módjában áll konkrét tényekkel ezt a feltevést alátámasztani. Ugyancsak et megjegyzést' ki vánt tenni a 7« oldal b/ pontjához " különös gondot kell fordítani ?»* w. Évek óta mondogatjuk ezeket a megállapításokat, de meg kell nézni, hogy mit tettünk a reakciós-nacionalista klerikális és fasiszta^örökség leküzdésére. Meg kell jelölni, hogy mit és hogyan kell temünk a jövőben a mai élet kérdéseinek marxistaleninista szellemű feldolgozására. Szakdolgozati tapasztalatát mondja el; egy müveit leányhallgató szakdolgozatában felsorol egy sor nevet, mint a szegényparasztok harcosát, mint pl. Darányi Ignác, Gróf Károlyi stb.f akik egész életükön át a szegényparasztság érdekei ellen harcoltak. , Véleménye szerint távol kell tartani az egyetemtől,az oktatás*? tói minden olyan embert, aki nem teljes hive rendszerünknek, s külön kihangsúlyozza, hogy az oktatás területén ezt feltétlen meg kell követelni.
