Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 1.a.12.)
1956. október 5. - 3. Javaslat a kádernyilvántartás adatai nylvánosságra hozatalának módszeréről
/Lás zl с./ г- 17 - I Inruns szerint Kajdu professzornak: jogos az a kérése, hogy az egyetem megkapja a professzorok káderanyagát. Iiár felvetődött, hogy először a professzorok anyagát nézzük meg és azután foglalkozzanak a professzorok a hozzájuk beosztottak anyagával. A rektornak az volt a véleménye, hogy ilyen irányú kéréssel forduljon az egyetem az OM-hez, de ennek elintézését ne várjuk meg, hanem a magunk területén kezdjük meg a munkát. Ami a selejtezést illeti, a tanszék-vezető majd nézze meg a pártszervezet és a szakszervezet képviselőjével együtt az anyagot s amik abban eleve helytelen, az ne kerüljön az illető tanársegéd, vagy adjunktus elé, hanem kerüljön onnan ki. Ami a különböző irattipusokat illeti, a különböző szervektől kapott információkkal kapcsolatban felmerül, hogy jogunk van-e pl. megyei, városi, járási pártbizottságok« olyan véleményét, amely nem helytálló egyszerűen megsemmisíteni. áövesné úgy képzeli, hogy amikor összeül a tanszékvezető, a pártszervezet és a szakszervezet képviselője, ha megállapítják, hogy valamely anyagok nem helytállóak, ezeket a véleményeket egy jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell semmisíteni. Kern egyszer van felsőbb pártszerveknek, az OM-nek is, olyan véleményük, amelyet ma már nem tartanának fent. Liiert szükséges, hogy ezek az anyagok tovább is ott legyenek a káderanyagban? Lehetne ezekre olyan megjegyzést is ráírni, hogy ezek és ezek nem állnak fenn, de akkor miért legyen benne az a vélemény az anyagban? A minősítés vonatkozzék az oktatok egész eddigi fejlődésére, munkájára, | tehát tartalmazza tiszta képben, hogjr a tanszékvezetőnek, a pártszervezetnek és a szakszervezetnek mi a véleménye az illető oktatóról. Ka a minősítést adó az olvasottakkal egyetért, ezt ráírja, vagy ha nem, ráírja, hogy mivel nem ért egyet. Az ilyesmit esetleg újból meg kell nézni és tisztázni kell, de ha nem helytálló kifogás, akkor is szerepeljen az anyagban. STövesné azt javasolja, hogy az egész káderanyagot ugy,xssszükx ahogy van, oda kell adni az illető kezébe, ha bele akar tekinteni, ^ehetne esetleg a tanszékvezető bevonásával előbb selejtezni, hogy a nem helytálló anyag már ne kerüljön az érdekelt elé. ^ajdu Gyula utal arra, hogy ebben a tekintetben általános rendelkezés van, amely az OK-et épp úgy kötelezi, mint az alsóbb hatóságokat. A selejtezés megtörténhessen az illető betekintése nélkül úgy, hogy a személyzeti osztály intézze és csak az maradjon, csak abba tekinthessen bele az érdekelt, amit a személyzeti osztály benhagyandónak gondol, ángyon oroblematikus ugyanis, hogy mi marad az anyagban. A legfontosabb, hogy aki ellen intrikák, stb. folytak, pontosan értesüljön ezekről. "ó-ege miit i, hogy ellene /Kajdu/ is teljesen hamis alapon je lente - sek érkeztek be az OM-hez, mégis amikor a közelmúltban betekinthetett káderanyagába, abban csak a saját maga által irt életrajzot találta. Bárczi Géza Kérdezi, hogy mi legyen abban az esetben, ha a jelentésben var egy-kát hamis és helytelen állítás,de a jelentes jelentekény részé helytálló. Ha.idü Gyula Hegemiiti, hogy ha sgxsx egy-egy személy dossziéján tartalomjegyzék van, akkor semmitsem lehet most elsikkasztani. A hozzászólások során: ’aludj Béla üdvözli az egyetem vezetésének és a személyzeti osztálynak ezt a kezdeményezését, amellyel a felettes szervek intézkedését^ megsem várv£ rezonál az értkeLmiségi határozat egy l^n^eges jj
