Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1956-1957 (HU ELTEL 1.a.12.)
1956. október 5. - 3. Javaslat a kádernyilvántartás adatai nylvánosságra hozatalának módszeréről
- 18 Bnnek a munkának célja, hogy a megrendült bizalmat helyreállítsuk, ez pedig csak a legteljesebb nyiltásg mellett történhetik meg. Az érdekeltek eddig is többé-kevésbé megtudták, hogy valamilyen kérdésben titkos feljegyzés érkezett be ellenük. Ha eg^ ilyen ügyre vonatkozólag nem lát majd dokumentumokat a betekintő, akkor az egész munkával szemben megrendül a bizalma. Ha vannak is az anyagban teljesen alaptalan, vagy félreérthető feljegyzések, az, hogy az illető oktató ma is itt működik, mutatja, hogy az egyetem milyen mértékig adott ezekre az információkra és bejelntésekre. Rá lehet mutatni, hogy a múltbeli hibák kiküszöbölése a mostani munkával zárul le. Helyes tehát, ami a káderanyagban van, az előzetes selejtezés nélkül kerüljön megbeszélésre és nyilvánosságra, még ha varnak is benne kellemetlen és kényes dolgok. ■ Bzután merülhet fel az alaptalan anyagok megsemmisítésének kérdése. Itt bizonyos jogi szempontok is szerepelnek. Lényeges különbséget kell tenni egyrészt az olyan iratok között, amelyeket a személyzeti osztály, vagy az egyetem kért valahonnan, másrészt a beérkezett bejelentések között. Az utóbbiakat, ha idejüket múlták, vagy aláptalanságuk beigazolódott, meg kell semmisíteni. A felsőbb szervektől, vagy más területről érkezett bejelentések tekintetében érintkezésbe kell lépni az illető szervekkel, hogy azokat fenntartják-e, vagy pedig hozzájárulnak megsemmisítésükhöz. Ilyen esetben a kari vezetés vagy a személyzeti osztály bem vállalhatja a felelősséget azért, hogy a megsemmisítés mellett dönt, legfeljebb kiemeli azeket az érdekeltek dossziéjából ás megfelelő módon irattárba teszi, ráirva, hogy semmis. Helyes, hogy a minősítést a tanszékvezető, mint első káderes készítse el, ahhoz a különböző illetékes tényezők szóljanak hozzá s a tanszékvezető Írja alá. A különvélemény is kerüljön rá aláírva egy minősítési lapra. te • i Herene szerint, ha valaki véleményt ad, az akkor válik véleménnyé, ha alá is Írja. Bóka László szintén fontosnak tartja a bizalomteli légkör kialakulását. Az első fázis, hogy a teljes anyagot az érdekelt elé kell tenni, hogy tegye meg megjegyzéseit. Ha kifogást emel, akkor egy grémium jelenlétében kifejti nézetét a megmutatott anyaggal kapcsolatban és a grémium állást foglal. Amikor igy elkészült a minősítés, közölnénk az oktatókkal hogy ezentúl pedig bárki, bármikor betekinthet minősítésébe. Hémeth Gyula szerint a tanszékvezető adjon véleményt: mondja meg kifogásait vág: teremtsen tiszta helyzetet, mondja meg például azt, hogy azt illető rendesen vagy kiválóan dolgozik, akármilyen volt régebben, tüzbe teszi érte a kezét. A kontradiktórius eljárás nagyon hosszú lenne. Hajdú Gyula szerint nem kell bizonyítási eljárást folytatni. A múltban ne legyen selejtezés: ami a dossiéban van azt közölni kell az érdekelttel. Tisztázni kell, hogy mit akarnak a régi anyagból fenntartani. Akkor következik a jelen: a minősítés, amely azonban nem lehet kollektiv A felmerült kifogásokat vagy vádakat az illető tudomására hozzák. Ezt nem lehet igazolni, az illeti tudomásul veszi, de tagadja, azután^a személyi adatok alapján valaki el fogja dönteni, hogy az helytálló-e. A bejelentőt fel fogják szólítani, mondja meg miből merítette vádat. A tanszékvezető tanszéki tekintetben konkrété megmondja kifogásait a beosztottnak. A selejtezés ne történjék meg,mielőtt az érdekeltek tudomásul nem vették róluk szólókat. v
