Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1955. szeptember 23. - 1. Az 1955/56. tanév egyetemi munkatervének megtárgyalása
/ László/ 17 -Lederer Emma csalt rövid ideig tudta tanulmányozni a munkát érvét, mert egy órával a tanácsülés előtt kapta meg. ügy látja, hogy lényegében igaz, hogy a munkaterv nem elég konkrét és a célkitűzés nincs összekötve a megvalósitással és az ellenőrzéssel. Ennek a tanévnek egyik legfontosabb feladata a politikai munka kialakitása, az eddigi hiányosságok kiküszöbölése. A célkitűzés megvan a munkatérben, de hogy erről valahol beszámolnak- e,azt nem találja. A tudományos profil kérdésében vitába akart szállni Lengyel elvtárssal. Kern elég, ha házalni kezdenfck a történészek a cikkekkel. Sz el fogja sikkasztani azt, hogy a történeti karon milyen munkák készültek és nem fogja feltüntetni az eredményeket és a hiányosságokat. A tudományos munka nem lehet az egyetem hatodrangú kérdése. Felkéri a tudományos rektorhelyettest, hogy minden módon kisérelje meg, hogy a történészek tudományos publikációi valamilyen formában együtt jelenhessenek meg. A segédtudományokat nemcsak a történeti karon nem tekintik tudománynak, hanem az Akadémián sem. Egyik aspiránsát a segédtudományok aspiránsává akarta minősittetni, de kiderült, hogy ilyen nincsen az Akadémián. Erre aspiránsát a középkori magyar történeti tanszékhez csatolta. Székely György megállapítja, hogy a munkaterv késedelmes kézbesítéséhez a rektori-dékáni értekezlet megtartása is hozzájárult. Leszögezi, hogy az elhangzottak igen sok segítséget adnak az egyetem vezetőségének a munkaterv átdolgozásához. Sok olyan javaslat merült fel, amelyet kívánatos lenne bedolgozni^, de ugyanakkor felmerült az az igény is, hogy rövidíteni kell és javaslatok merültek fel konkrét tennivalók kihagyásáról. Az egyetemi munkaterv tartalmazza azt a munkát, amit az egyetem vezetése végez, annak a munkának egy részét, ami a karokon folyik, tartalmazza a központi tanszékek munkáját és tartalmaznia kellene a egyetem gazdasági munkáját, legalább fő vonalaiban. Az egyetemi vezetés törekszik megfelelően átdolgozni a munkatervet. Miért alakult a munkaterv úgy, hogy helytelenül teljesen mellőzte a határidőket? Nem volt tisztázva, hogy az egyetemi munkaterv hogyan viszonylik a kari munkát érvekhez. Először úgy gondolta az egyetemi vezetés, hogy araikor a minisztériumnak ezt a munkatervet beadja, csatolja hozzá a kari munkaterveket. Ahol lehet/a határidőket valóban be kell dolgozni, de ehhez kivánatos lenne, hogy előbb készüljön el a jövőben az egyetem munkaterve és csak azután a karok raunkaterve. A jövőben a minisztériumnak előbb kell már bizonyos értekezleteket megtartania, amelyek alapján az egyetem munkaterve kellő időben elkészülhet. Tisztázni kell tehát, hogy mehnyire tartalmazza a egyetem munkaterve az egyetem különböző karainak munkatervét, ezek lényegét, és mennyiben helyes az a felépítés, hogy külön meghatároztuk pl. a rektorhelyettes ügykörét, anélkül, hogy az ott szereplő dolgok mind bekerültek volna tartalmilag az egyes kérdésekhez,^ és végül külön vettük az Egyetemi Tanács munkatervét. Helyesnek látszik, hogy az egyetemi tanácsülések tárgyát a megfelelő helyen vegyük fel. Néhány konkrétumot emlit, amit az egyetemi vezetés tervezett, de nevén nem nevezett. Egyetemi tanácsülésre ki kell tűzni az ideológiai oktatás tervét és menetét, a tanárképzés problémáit, a politikai neveles kérdéseit. Ezekre gondolt az egyetemi vezetés és az első félévi munka értékelése éppen azért került februárra, mert ezen keresztül akarták lemérni a lentieket. Szükségképpen szét kell
