Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. február 10. - 2. Áz 1955/56. oktatási év I. félévéről szóló rektori jelentés megvitatása
Jegyzőkönyvi kivonat^ Az Bötvös Loránd Tudományegyetem Tanácsának 1956# február lóén délután 2 őrei kezdettel LengyelBéla tudományos rektorhelyettea elnökletével tartott rendee üléséről. /A félévi rektori jelentéshez fűzött fontosabb kiegészítések, előterjesztett módosité javaslatok/• I.Téth Zoltán. A jelentés 13. oldalához megjegyzi, hogy a tudományos ülésszak előkészítése a Történettudományi Karral kapcsolatban úgy szerepel a jelentésben, mintha ez a tudományos ülésszak anyaga volna, pedig ez a Tudományos Bizottság előadásai közé tartozik. Béka fásaié a jelentés 6« oldalának azzal a kitételével kapcsolatban, hogy a kád©rkérdésexben bizonyos meg nem felelő hírverés történt a karokon, megjegyzi, hogy ennek egyik oka az, hogy ezekről a kérdésekről nemnivatalos utón mindig lényegesen előbb értesülnek az oktatók, mint hivatalos utón. Utal arra, hogy a 0. oldalon arról van sző, hogy igen örvendetesen fokozódik a kari oktatók tudományos fokozatok elnyerésében való szerepe, s nagyon helyesnek tartaná, ha ebben a kérdésben az egyetem, az O.M. és az HTA egyezer összeülne és bizonyos alapúét ő kérdéseket tisztázna. A jelentés 12. oldalához kiegészítésként elmondja, hogy a tanszékén rendezett programm-vlta egy olyan jegyzetre őzről szólt, amelyet akkor készítettek tanszéke fiatal oktatói, amikor Ő beteg volt, a ezeknek a fiataloknak fejlődése szempontjából is fontos volt ennek a kollektív munkának a megvitatása. A 14. oldalon a marxizmus oktatásával kapcsolatban bizonyos optimiaztiiíus hangot érez a jelentésben. Nem látja, hogy a hallgatók hozzáállása olyan lényegesen megjavult volna ebben a tekintetben, de ez már nem a marxizmus tanszékek oktató munkájának a hibája, mint a múltban volt, hanem a hallgatók általános politikai magatartására vonatkozik ez a megjegyzése. Rámutat, hogy a felsőoktatás pedagógiájának kérdése mindezideig gazdátlan, ezzel rendszeresen és módszeresen senki sem foglalkozik, a megalakult Pedagógiai Tudományos Intézetnek nincs felsőoktatási tagozata. Valami baj van a felsőoktatás pedagógiai vetületűben és ennek a kérdésnek egyszer már rendszeres és módszeres tudományos munkával utána kellene menni. Felveti a kérdést! nem lenne- e helyes, ha az egyetem pedagógiai tanszékének feladatul tűznék ki, hogy ezt a kérdést tudományos feladatának tekintse addig is, aiuig a pedagógiai tudományos intézet meg nem oldja az általános és középfokú oktatással kapcsolatos pedagógiai kérdéseit. Rámutat, hogy a Nyelv- és Irodalomtudományi Karon valóban mutatkozik bizonyos apolitikus magatartás, amire a jelentés utal. Ennek egyik oka, hogy nem használjuk fel azokat a politikai eseményeket, amelyeknek megvitatása mozgásba segítené az oktatókat. Mig az augusztusi # KV. -határozatokat túlsók fokon tárgyalta meg a kar, egyenesen szogyenletes, hogy az irodalmi helyzettel kapcsolatban aránylag keveset foglalkozik ezekkel a kérdésekkel. Falud! Béla szerint az ,FK-rél kissé vérszegény a jelentés vonatkozó része. Az általános biológiai intézettel kapcsolatos megállapítás mintha ellentmondást tartalmazna. Tudnilik uzö összes kísérleti állomások vidéken vannak, szakirodalom későn jön, s igy#a. szakszemléletet nehéz szélesíteni, ezért volt az az elképzelésük,
