Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. február 10. - 2. Áz 1955/56. oktatási év I. félévéről szóló rektori jelentés megvitatása
24 -/ László / Kovács Perenc/Q , M. 1 a rövidített a spirant urával kapcsolatban egyetérit a javaslattal. Helyes, hogy az egyetemnek nagyobb szerepe, beleszólása legyen az aspiranshelyek betöltésénél es az aspiransf ej_vetel— nél. Az Akadémiával való tárgyalások alkalmával — jelenti ki - minden követ meg fogunk mozgatni, hogy az itt elhangzott jogos igények, amelyekkel teljesen egyetértünk meghallgatásra találjanak. Amennyiben az Egyetemi Tanács úgy látja, hogy a tantervvel kapcso— \ latban némi korrekcióra van szükség, sürgősen meg kellene tenni az erre vonatkozó javaslatot, hogy legkésőbb május végéig az O.M. kiad- ' hassa a végleges tanterveket. Vonatkozik ez © vizsgák számára is. Az egyetem javaslatára az O.M. kollégiuma elismerte azt, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem ki fogja dolgozni az uj iskoláztatási propaganda-módját, tudnhlik azt, hogy a munkás-és ezen belül főleg a nagyüzemi munkásszármazásu és dolgozó paraszti származású fiatalok legrátermettebbjeit hogyan lehetne az egyetem számára megnyerni. így a velük való egyetemi foglalkozás pproblémái egészen másképp kerülnének előtérbe, jobbak lennének a tanulmányi eredmények. Tudomásom szerint a. finn-ugor tanszék betöltésére eddig még nem érkezett be javaslat. Pais professzornak válaszolva kijelenti, hogy az oktatásügyi minisz-j ter a Párt intencióinak megfelelően különböző alkalmakkor határozottan leszögezte, hogy a káderfejlesztési terv jó vagy rossz végrehajtása a professzorok aktiv közreműködésén áll vagy bukik. A profeszszorok megkérdezése nélkül ezt a kérdést az O.M. nem tudja eredményesen megoldani. A káderfejlesztési terv célkitűzései nem oldhatók meg, ha erre nem teremtik meg a megfelelő káderfeltételeket. Sőtér elvtárs hangsúlyozta, hogy nem csupán anól van szó, hogy az ellenséges elemeket kell eltávolitani az egyetemről, hanem arról is, hogy ki kell cserélni azokat a tanársegédeket és adjunktusokat, akik vagy tudományos felkészültség, vagy nevelési készség szempontjából nem ;tfütik meg a kivánatos mértéket. Egyetlen olyan becsületes, politikailag feylődő és jól felkészült oktatónak sincs félni valója, aki mind a tudományos, mind a nevelő munkára alkalmas. A tanszékvezető felelős azért a politikai légkörért amely a tanszéken van, felelős azért, hogy ott olyan együttes legyen, amely alkalmas ezekre a fokozott oktatói és még fokozottabb nevelői feladatokra. A tanszékvezetők majdnem kivétel nélkül érzik is ezt a felelősséget. Nincs tenát szó két szempont kereszteződéséről: mindkét fél érzi felelősségét és a közös akarat szükségességét, ha akad- j nak is részletellentétek, amelyek, ha tisztázódnak, megváltozik az a hangulat, amelyről Pais professzor szólt. Az ilyen hangulat megváltoztatása természetesen elsőrangú feladata a kari és a tanszéki vezetésnek és a személyzeti osztály munkatársainak is, akik ennek a munkának előkészitésével kapcsolatban a rektortól megbízatást kaptak, hogy ha olyan problémáik vannak, amilyenekre Pais professzor mutatott rá, ezeket a legsürgősebben oldják meg, hogy kialakuljon a rendes munkához elengedhetetlen nyugodt légkör. Több hozzászóló nem lévén Lengyel Béla tudományos rektorhelyettes reflektál egy-két kérdésre. Több hozzászólás foglalkozott az aspirantura ügyével a vizsgák, a kiválasztás, a beiskolázás és az elhelyezés tekintetében. A Tanács tavaly tavasszal foglalkozott ezzel a kérdéssel, amikor felszólaló