Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. február 10. - 2. Áz 1955/56. oktatási év I. félévéről szóló rektori jelentés megvitatása
1 0 / Patyi / gyalta meg a kar, egyenesen szégyenletes, hogy az irodalmi helyzettel kapcsolatban aránylag keveset foglalkozik a kar ezekkel a kérdésekkel. A kari vezetésnek ezt a kérdést az irodalomtörténeti tanszékek felelősségének kérdésévé kell tennie. Ealudi Béla a javaslatot egészében jónak tartja és egyetért vele. Néhány kisebb megjegyzése lenne. Az ÉEK-ról szólva kissé vérszegény a jelentés idevonatkozó része. Az általános biológiai intézettel kapcsolatos megállapitás mintha ellentmondást tartalmazna. Tudniillik az összes kisérleti állomások vidéken vannak, szakirodalom későn jön, s igy a szakszemléletet nehéz szélesíteni, ezért volt az az elképzelésük, hogy a szakgyakorlatokkal való megi/smerkedés alapján pótolják ezeket a hiányokat. Nem tudtak A. A. Ivanov elvtárs metodológiai szemináriumáról s emiatt sajnálatát fejezi ki. A biológia területén elég nehéz kérdés a könyvellátás. 40-50 éves származástani szakirodalom hiányzik Magyarországon. Fotókópiák, külföldi könyvek sürgős behozatalával lehetne ezen segíteni. Felhatalmazást kér arra a Tanácstól, hogy az Akadémiánál és az Oktatásügyi Minisztériumnál felvesse ezt a kérdést. Kulturmunka: Helyesnek tartja, hogy a kulturmunka //centralizálodjék, de ez a TTK-on átmenetileg letörte a lelkesedést, mert ott egyes szektorokban jólmükodő kari kulturmunka folyt. Tudományosmunka, színvonala: Az intenzitás és a színvonal katasztrofális kérdése, hogy a segédmunkatársak hiánya az oktatószemélyzet túlzott igénybevételét jelenti. Jó, ha egy tanszékre esik két laboráns, fiiig a Szovjetunióban kát kutatóra esik egy segédmunkatárs. Véleménye szerint a kutató és alkotószabadság igénybevétele a TTK-on nem sokat segit. Egyjkis csalódás érte az egyetemi kiadványok pontjánál. Az ÉFK-nak nagyon jól bevált kiadványai voltak, amelyeket külföldön is kerestek és két év óta,rosszul felfogott pénzügyi okok miatt megszűnt, pedig ezek a kiadványok effektiv valutát is jelentettek. Aspiránsok kérdésében nincs elég befolyása az egyetemnek / elhelyezési javaslatok, felvétel stb. /. A aáÉsxskx káderfejlesztési tervünkbe nem tudjuk eléggé beilleszteni az aspiránsok elirányítását. Az aspiránsok felvételének olyan módját ishelyteleniti, amely az Egyetem beleszólását nélkülözi. Véleménye szerint a felvételi vizsgán a marxizmusból való vizsgatételtől el lehetne tekinteni, de a kandidátusi vizsgán feltétlenül meg kell követelni a marxizmusból való vizsgázást . Az teljesen groteszk dolog, hogy vizsgázzék valaki olyan anyagból, amit már az egyetemen talán tanit. Seltner'Andor általában nagyon jónak tartja a jelentést. Színes és gazdag, s javaslatokat minden kérdés tartalmaz. Ideológiai munka tekintetében a következtetésekben messzebb kell menni Nagyon értékes kisérlet volt külső előadók meghívása és a különböző karok oktatóinak csoportositása, de véleménye szerint az ideológiai oktatás szilárd alapját csak akkor tudjuk megteremteni, ha rektori irányítás mellett a konferenciák szervezését egyre inkább a karok kezébe adjuk át. Rámutat, hogy az egyes karok oktatói és intézetei fontos kapcsolatot tartanak bizonyos külső szervekkel és helyesnek tartaná a jövőben a jelentések ezekkel a kapcsolatokkal is fogialkoznának
