Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)
1956. február 10. - 2. Áz 1955/56. oktatási év I. félévéről szóló rektori jelentés megvitatása
elbúcsúzni egy olyan munkatársi csoporttól, amelyhez egyre közelebb érezte magát, és amelynek munkájával egyre jobban össze tudott olvadni. Kéri, hogy az Egyetemi Tanács legyen továbbra is segitségére munkájában és személyét az eg^sz egyetem tekintse a jövőben is magáénak. / Élénk taps. / II. Áz 1953/^6.. oktatási év I. félévéről szóló rektori jelentés megy itatása. Nizsalovszky Endre kérdezi, hogy az Egyetemi Értesitő pontosan mely időszakra vonatkozik. Lengyel Béla tudományos rektorhelyettes közli, hogy az Értesitő az 1954/55. oktatási évről és az 1954. naptári évre eső tudományos munkáról szól. I. Tóth Zoltán dékán a jelentés 12-13. oldalához megjegyzi, hogy ott a tudományos ülésszak előkészítése a Történettudományi Karral kapcsolatban úgy szerepel, mintha ez a tudományos ülésszak anyaga volna, pedig ez a Tudományos Bizottság előadásai közé tartozik. A hozzászólások során Bóka László a jelentést igen jónak tartja és helyesnek tartaná közzétételét, hogy a karok és a tanszékvezetők is megkaphassák és a kari tanács megvitathassa. A jelentés 6. oldalának azzal a kitételével kapcsolatban, hogy a káderkérdésekben bizonyos meg nem felelő hirverés történt a karokon, megjegyzi, hogy ennek egyik oka az, hogy ezekről a kérdésekről nemhivatalos utón mindig lényegesen előbb értesülnek az oktatók, mint hivatalos utón. Helyes lenne már a legelején egy általános tájékoztatást adni. Ezen a téren a szolgálati ut és a különböző hatóságok közti érintkezés illemszabályai feledésbe mennek. Egy konkrét eset kapcsán kijelenti; Ha tanszékem egy dolgozóját egy másik tárca keretében akarják foglalkoztatni, a másik tárca képviselője már tárgyal az én adjunktusommal arról, hogy milyen állásba menjen oda, pedig Helyes vol- « na, ha a tárgyalás .nálam, vagy a rektornál kezdődnék. Utal arra, hogy a jelentés 8. oldalán arról van szó, hogy igen örvendetesen fokozódik a kari oktatók tudományos fokozatok elnyerésében való szerepe, s nagyon helyesnek tartaná, ha ebben a kérdésben az egyetem, az O.M. és az MTA egyszer összeülne és bizonyos alapvető kérdéseket tisztázna. Felesleges bürokráciának tartja, Hogy egy egyetemi oktatónak, aki már megfelelő időt töltött egyetemi oktatással, külön kelljen kérvényeznie, hogy bizonyos vizsgákat elengedjenek neki és csak abban az esetben mehet előre rövidített aspirantura utján. Pl. a marxizmus vizsga elegen^edéséről egy külön bizottságnak kell döntenie, holott ez az ideológiai vizsga nincs felette az egyetemi oktatásban megkövetelt tudásnak. Igen örvendetes, ami jelentésben az ideológiai oktatásról Olvasható. Ezzel kapcsolatban elmondja, hogy jelentkezett a karon ideológia: oktatásra, eddig azonban semmiféle konferenciára nem kapott meghívást, ugyanakkor a Lenin Intézetben vezet ideológiai konferenciát az O.M. többszöri és egyre fokozódó erejű fellépése következtében, úgyhogy most már szervezetszerüleg is ki fog maradni saját kara ideológiai oktatásából. Kérdezi, hogy ez helyes-e ?