Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1955-1956 (HU ELTEL 1.a.11.)

1956. január 6. - 1. Az egyetemek és főiskolák 5 éves káderfejlesztési tervének elkészitésére és végrehajtására vonatkozó utasitás megtárgyalása

/László/ Mődlinger Gusztáv rámutat, hogy a rövidített aspirantuváral kap­csolatban pénzügyi problémák fognak felmerülni. Ha ugyanis egy tanársegéd tudományos fokozatot szerez meg, akkor adjunktussá kell kinevezni. Kérdezi, hogy ezt hogyan lehet megoldani, hiszen ez egye­temig pénzügyi probléma és a tudományos fokozattal járó pótlék kér­dése • Papp Károly hangsulyozaa, hogy az ötéves káderfejlesztési terv jó előkészítése és végrehajtása politikai és szakmai szempontból is a közeljövő egyik legfontosabb kérdése. Bár ezt a kérdést tanácsü­lések már többször tárgyalták, az ügy rendkívüli fontosságánál fog­va még több tanácskozásra lesz szükség. A káderfejlesztés egész irá­nya a professzorok bevonásának szükségességét huzza alá a reális meg­­valósitás érdekében. A káderfejlesztési tervvel kapcsolatban nagy­mértékben azért is van bizonytalanság, sőt bizonyos esetekben pánik, mert irányelveit sem ismerik a professzorok eléggé, pedig a végre­hajtási utasi"fcás világosan leszögezi a politikai és szakmai színvo­nalemelés szempontjait. Ha azonban ezt a tervet megkapják a tanszék­­vezetők, több probléma merül fel bennük és azután ezeket a problémá­kat is meg kell vitatni. Az elküldendőkkel kapcsolatos problemati­kus kérdések egységes tisztázása fontos karonkint, mert ez karonkint máskép vetődik fel, s ebben az esetben a tanszékvezetők sokkal job­ban tudnak jönni személyi javaslatokkal. Az irányelvek megvitatásá­nál nem jön számításba a titkosság megsértése. Javasolja a kérdés karonkinti megvitatását. Kovács Ferenc /OM/Mátray elvtársnak válaszolva rámutat, hogy különb­séget kell tenni egyetemi oktatásban és Egyetemi Könyvtárban megfe­lelő emberek között. Lehet olyan rendes, becsületes ember, aki egye­temi oktatásra valamilyen oknál fogva nem megfelelő, de az Egyetemi Könyvtárban esetleg megállja a helyét. Nem arról van szó, hogy an Egyetemi Könyvtár lerakodóhely legyen, de helyes, hogy ne engedjük ki teljesen látókörünkből azokat az embereket, akikben valami tudo­mányos Ígéretet sejtünk, bár oktató munkára nem alkalmasak, és az ilyenek ne kerüljenek esetleg általános iskolába. Több felszólaló nem révén Sótér István rektor a vitát bezárja. Határozat :A tanácsülés egyhangúlag határozati erőre emeli a rektor következő határozati javaslatát: " A Tanács egyetért azzal, hogy a tanszékvezetők, a dékán, illetve helyettese és a személyzeti osztály előadója közösen tárgyalják meg a káderfejlesztés­sel kapcsolatos kérdéseket és ezek megbeszélése so­rán alakuljanak ki a személyi javaslatok. Nem kell tehát előzetes tervet kérni a tanszékvezetőktől. Felelős a határozat végrehajtásáért a személyzeti e-eztály. Határidő: február 1." Sőtér István rektor ezután rámutat arra, hogy Kardos és Papp elvtár­sik bizonyos fokig ellentétes véleményeket fejtettek ki abban a te­kintetben, hogy tárgyalja meg az egész káderfejlesztési tervet a kari tanácsülés. A rektor szerint azoknak a nagyon helyes elveknek, amelye­ket Papp elvtárs felszólalása tartalmazott, érvényesülniük kell a ká­derfejlesztési munkában a már meghozott határozat keretében, és ha ezek

Next

/
Thumbnails
Contents