Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 1.a.10.)
1955. január 28. - 2.Az egyetemi kultúrmunkáról
- 8 -I. Tóth holtán: A marxizmus oktatársai kapcsolatos Rózsa elvtársnő által elmondott észrevételek megfelelnek a valóságnak. Filozófiai oktatás kibővítésére Irányuló törekvések egységes helyeslésre találnak a karon* Rossz helyzetben van a történettudományi kar a nyelvi képzés szempontjából. Javasolja, bogy ezt a kérdést egyetemi tanács keretében vitassuk meg áa a megoldást dolgozzuk ki* Pedagógiai gyakorlatok kérdése: Oktatásunkban nagyon kevéssé látszik meg, hogy kmárokat nevelünk* Az egyetemen nagyon lebecsülik a pedagógiai tárgyakat, többször elhangzottak olyan kijelentének is, hogy töröljék el a pszihológiát. A középiskolás tapasztalatok azt mutatják, hogy igen nagy az eltérés a középiskolai igények ée az egyebemen tanultak között, Ezt másképpen nem lehet megoldani, mint az 5 eves tanárképző ősei• Egyetért azokkal a felszólalókkal, akik az államvizsga időpontját a gyakorló év utánra javasolják. Tanári szakvizsga legyen ez az állarovlzege és ne szaktárgyi vizsga,a tanároknak úgy ia újra Kell gyakorlatilag felkészülni a középiskolás oktatási munkájukra* Szintén utal arra, hogy a nevelő aunkán*at erősen gátolja az oktatásunkban eszközölt hirtelen változtatások gyakorisága* Túlterhelés kérdése: A hallgatók teherbíró Képességét nagyon erősen \génybeves*i a több évi túlfeszített XP-14 órás munka. £ láthatjuk, hogy ez egész magatartásukat befolyásolja, általános jelenség az összetörtig, lehangoltság stb. A fiatal oktatok helyzete gyakran elleá&ondáeos* Serkentjük a fiatal oktatókat arra, hogy produkáljanak tudományos munkát, de ugyanakkor az elkészített munkák publikációs lehetősége igen csekély, sem egyetemen belül, sem egyetemen kívül nincs megfeleld publikációs f^ram. Egészen nagyjelentJaú&ü ereje lehetne a publikációs eredményeknek. 3anner dános» Á tan rképzés gyakorló évének régebbi megoldásáról ad tájékoztatást. iKegemliti, hogy a legjobb gyakorlati tanárképzés a polgári iskolai tanárképzés volt, melyne* gyakorlati módozatait ismerteti. iUo.iton Györgyi ágyéiért azokkal a falazólaláaokkal, akik a beszámolót tulsTgosan általános jellegűnek tartják, de a kérdések ookrétüöége okozta. Javasolja, hogy egy kiaeob kérdést kell a jövőben kiragadni és azt alaposan’ tanulmányozni* Megállapítja, hogy azokon a karokon, ahol tuInyOttórészt kimon■ őott pedagógusok oktatnak, jobban m gy a nevelési munka, ozüköéges a ionban, hogy minden oktató megtanulja a pedagógiai mun; kút* Való tény, hogy objektiv nehézségek vannak az elheiye/Jcedéssei kapcsolatban, ue helyes az a megállapítás, hogy az egyetemi oktatómunka stability;ta előfeltétele a jó oktatói munkának. 3a j- 1 -nos nincs biztosítva, hogy több évre láthatnánk az egyetemi oktatómunka egészének menetét, jellegét, ’finca stabilitás. Fiatal oktatóiak félnek a racionalizálástól, emiatt bizonytalanok a fiatalok, a Így nem lehet a nevelés terén e tudományos munka terén komoly eredményeket elérni. Jó munkát akkór tud