Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 1.a.10.)

1955. január 28. - 2.Az egyetemi kultúrmunkáról

nánk végezni, ha legalst»b 6 évre előre tudnánk tervezni, és stabil kereteket éreznénk*

Látjuk» hogy bizonyos tárgyak bevezetése szükségesnek mutatkozik, mert az egyetemi képzettség teljességéhez bizonyos alapelemek elsajátítása elengedhetetlen. Pl. filozófiái történetek ismereteinek alapjait sem sajátítják el a hallgatók, ezért igy neá lehet jo tanárt képezni.

De sajnos minden ném fór be a keretekbe. Viiághy,elvtárs kérdésére válaszolva kifejti, hogy a nevelőmunka tervezése szükséges. !Tem szabad a pedagógiai spontanzitáa álláspontjára helyezkedni. Az egyes szaktárgyakon belül aprólékosan előre fel kell dolgozni a legalkalmasabb nevelési elemeket,n vagy pl. egy tanszéknek előre meg kell gondolnia, hogy a DISZ-szel hogyan, milyen mádon foglalkozik.

A másik kérdésre válaszolva megjegyzi, hogy a házirend a követelmények egységessége szempontjából fontos. Szükséges, hogy a mindennapi élet formaságai neveljenek, pl. a megjelenés, tisztelet-megadás az oktatóknak ato.

Egyetért Papp elvtárseal, hogy javaslatokat kell kidolgozni, melyeket utólagos megvitatás éa jóváhagyás után a Rektor elvtárs kiküld a dékánoknak azzal, hogy a tanszéki munkában érvényesítsék az általános nevelési irányelveket.

Rektor:Felkéri Ágoston elvtáreat legyen segítségére az oktatási osztáXynek a javaalatszerü összefoglalás elkészítésében.

Pppp Károly elvt&rs javaslata vita tárgyát képezheti, de az aktíva helyett az itt elhangzott összefoglaló javaslatoknak a karokra való Írásos kiküldése lenne alkalmasabb a nevelési munka megjavítása szempontjából. Mert az egyes karokon a helyi viszonyoknak megfelelően úgy vitathatnák meg a javaslatokat, h*gy az irányelvekben lévő, de még ott fel nem használt Útmutatást alkalmazná tudnák. Ily módon az egyes karok speciális viszonyait is tekintetbe tudnák venni.

Kevéssé beszéltünk arról, hogy konkrétan mit tehetünk a nevelési munka megjavítása érdekében. Elsősorban a nehézségekről beszéltünk, de a nehezebb viszonyok között is kezdeményező erővel kell tárgyalni ezeket a kérdéseket.

A tudományegyetem szerepe az itt végzett tudományos munka igen jelentős az ország népgazdasága szempontjábol.

A mai értekezlet igen sok tartalmi kérdést vetett fel, különösen az oktatás és a tudományos munka terén. Pl. filozófia történet logika, oktatási kérdése, az öt éves tanárképzés kérdése stb. Ezeket e javaslatokat, mint a tanács állásfoglalását ismét tolmácsolni fogjuk az Oktatásügyi Minisztériumhoz.

A nevelési kérdésekkel foglalkozó kari tanácsüléseken foglalkozni kell az oktatok nevelésének a kérdéséivel is. A mai tanácsülés! vita anyaga mutatja, sőt szükségessé teszi az egyes kérdéseket az Oktatásügyi Minisztériumon kívül, egyéb felsőbb szerveknek is hozzunk tudomására, különösen azokban az esetekben, melyekre eddig nem sikerült megoldást találni.Ez azárt is szükséges, mert ilyen értelemben is felelősség terheli az Egyetemet. “ *-