Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)
1953. október 30. II. rendes - 3. Leckekönyvbe való bejegyzés szabályai
f Másolat az okt.15.tanácsülés j e gy zőkönyvébe 1, " A Nyelv- és Irodalomb udomán.yi Kar tanszék eine k megjegyzése I az új vizsgaszabáJLyzat tervezethez. Ilagyar Nyelvtudományi Tanszék megjegyzése; A tervezetet egészében helyesnek tartja. Tz T/l,~2, 'pontokban, valamint a II/3-9 pontokban közhitekkel teljes egészében egyetért, ügy vélik, hogy rendkivül értékesek a szabályzat Il/lO pontjának megállapításai, melyek a minősítés szigorítását .jelentik. Nagyon fontos -és liberalizmus megszüntetését van hivatva elősegíteni- a "jeles” és ujó" érdemjegyek közötti különbségtétel. A III. mindkét pontjával egyetértünk. A IV/14 pontjához második mondatul bevenni javasolják a következőket: "Amíg a hallgatók sikeres gyakorlati /szemináriumi/ jegyét meg nem szerezte, nem vizsgázhat, illetve nem tehet beszámolót abból a tárgyból, amelyhez a gyakorlat /szeminárium/ tartozik." - E nélkül a kiegészítés nálkpl a rendelkezés következetlen maradna, mert olyan hallgatók vizsgára bocsátását is lehetővé tenné, akik a félév folyamán nem dolgoztai-, tehát a tárgyhoz tartozó gyakorlati ismereteik hiányoznak. A V. szakaszban közhitekkel egyetértenek. A IV/ll rendelkezéseit nem tartják világosnak. Az a véleményük, hogy elégtelen gyakorlati /szemináriumi/ jegy esetén a hallgató nem bocsátható vizsgára. De mi történik azzal a hallgatóval, akit a gyakorlat megismétlésére utasítottak s ugyanakkor nem ismétli az évfolyamot? A IILGJEGTrZÍSEK c. rész indokolásának 1. és 2. pontját helyeslik. Fontosnak tartják azt, hogy a vizsgáztató közbevetett kérdései között szerepeljen olyan is, amely a tanultaknak későbbi, gyakorlati alkalmazását vizsgálja. Feltétlenül helyesli a beszámoló és szeminárium jelentőségének hangsúlyozására irányuló rendelkezéseket. A Nyitott kérdések c. részhez a következő megjegyzéseket fűzik: I./ a vizsgák nyugodt és zavartalan légkörének biztosítására helyesnek tartják a vizsga nyilvános jellegének megszüntetését. 2,/ a/ úgy látják, hogy célszerűbb a külön dékáni engedély nélkül leteht tő utóvizsgák számát kettőre csökkenteni Ez az intézkedés is a vizsgák jelentőségének növelését €redményezné. b/ Helyesebbnek tartják azt, hogy az utóvizsgák időszaka a következő félév első két hetében legyen, c/ Az utóvizsga- időszak végső határidejének a ke-.étkező vizsgaidőszak kezdetét javasolják. 3./ Javasolják azt, hogy a beszámolók "eredménytelen" volta is kerül jön be az indexbe. 4«/ Ugyanígy helyeselnék, ha az elégtelen vizsga és gyakorlati /szemináriumi/ osztályzat is bejegyezhető lenne a hallgató indexébe. A Magyar Irodalomtörténeti és az Olasz Tanszék javasolják, ^ogy a jelölt dönthessen abban',” hogy húzni kívánj a-V e vizsgahétéxt, vagy e bizottság által kijelölt tételre akar-e felelni. A Tanulmányi Osztály vezetője javasolja, hogy bár helyesnek tartja gyakorlati foglalkozásoknál a~fokozatos osztályzás bevezetését, de u$ert különösen a n* nem készültek fel. •gyebben a félévben még nem látja megoldható^ létszámú szakokon a gyakorlatvezetők err|j^ A Pedagógiai Tanszék kéri, hogy a nagylé^számó csoportoknál lehessen írásbeli oe számolót’ is “tartani. A sikertelen vizsga' és az utóvizsga között nagyobb időközt kell biztosítania" Budapest, 1953- október 27. BÓKA USZÍf sk.
