Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)

1954. július 9. rendes - 2. Beszámoló az 1953/54. tanév munkájáról - 3. Pályázatok megvitatása

vetődik, ha a vezetés megfelelő ériekkel vissza tudja verni^az egyes kérdéseket. Sajnos a szemi­­nariumvez tők legjbbbje hallgató / és pedig nem is a legjobbak/ s a kijelölés tisztára állami vo­nalon történik. Aki az emlitett szemináriumot ve­zette, becsületes hallgatónak látszott, aki komo­lyan vette azt, hogy nem szabad terrorizálni, de teljesen képtelen arra, hogy valamit összefoglal­jon vagy visszaverjen. Egyik-másik hallgató sok­kal jobban verte vissza a kérdéseket. A végén ennyi volt a vita lezárása: Nekem inkább az a véleményem, hogy ennek és ennek a hallgatónak van igaza. A má­sik szemináriumon többször váltakoztak a vezetők, azután következett a mostani előadó és az ő sze­mináriumáról az volt az általános vélemény, hogy óriási emelkedést jelent: élénk volt és nagyon szeretik a hallgatók. Ami a hallgatói szeminárium­­vezetőket illeti ebben a tekintetben a konkrét eset­ben csatlakozik Gálántai véleményéhez, de általá­ban nem. Véleménye szerint a történeti kar legfej­lettebb hallgatói sokkal nagyobb mértékben alkalma­sak párttörténet oktatásában jó szeminárium veze­tésre. Kivételek iá persze vannak. Természetesen hallgatók xsxKihsiHKkxjá végezhetnek jó munkát ezen a téren, a kiválasztásnakfsazonban a párt részéről történő hozzászólás alapján is kell történnie. A levelező oktatásról nem esik ebbe az időszak­ba semmiféle foglalkozás, tehát ezen a téren nincs­­közvetlen tapasztalat. A hallgatók azt mondják, hogy a helyzet itt is egészen rossz. A levelező oktatásban általában igen képzett emberek vesz­nek részt és ezek számára az, amit a tanszék sgyik- másik munkatársának konferenciavezetés© ad­ni tud, a nullával egyenlő. Bár itt a politikai veszély kisebb, de nem szabad itt sem alacsony szin vonalnak lennie. Ami a kapcsolatok kérdését illeti, a kapcsolat nulla a kari vezetéssel és a tanszékekkel is majd­nem az. A kari vezetés egyáltalában nem adott se­gítséget. Aki a "Böifcs észkar ok” vezette a munkát /Havas Ágnes/, egyetlen tanácsülésen volt jelen a Nyelvtudományi Karon, ott megsértődött és többé nem ment el, a Történettudományi Karra viszont el­járt és ő maga mondja, hogy ott sokkal jobb segít­séget kap. Az emlitett kapcsolat jelentékeny rész­ben a tanszék munkatársainak hibájából alig van meg Felszólaló tanszéke felvette a kapcsolatot a marxis ta tanszék képviselőivel,,de ebből semmi sem lett • Sókkal nagyobb létszámúnak és több fejlett elvtárs­sal rendelkezőnek kell lennie nem is a csoportnak, hanem a tanszéknek, mert a marxizmus-leninizmus ta­nítására a "Bölcsészkar" két karának külön-külön tanszéke kell, hogy legyen. Enélkül a kari szük­­légletekhez való igazodás lehetetlen, mert a tanul­mányoknak eltérőknek kell lenniök.

Next

/
Thumbnails
Contents