Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)

1953. október 30. II. rendes - 3. Leckekönyvbe való bejegyzés szabályai

Az Állam- és Jogtudományi Kar észrevételei a vizsgaszabályzat tervezetéhez.

3<i

Ad II/4-* A vizsgaidőszakokra meghatározott vizsgatárgyak száma / félévkor 5, évvégén 6/ nem elégiti ki a követelményeket* A teljes-tanítási idő alatt a vizsgával befejeződő tárgyak száma ugyanis 28. így a tanévvégi vizsgáknál nem tudjuk megvalósítani, hogy maximálisan 6 rizsgát iktassunk-be, mert ebben a keretben csak 24 vizsga, negszer*1* rezése lehetséges. Ez egyébként kitűnik a mellékelt táblázatból is. Megítélésem szerint a kérdés a jogi oktatás tanrendjének generális átvizsgálásakor oldható meg. Ennél a pontnál tisztázandó,^ hogy vájjon a honvédelem cinü-kollégium a.z előirányzott 5. illetőleg 6 vizsgatárgyban szerepel-e.

Ad II/8. A tervezet arról szól, hogyan ne történjék a vizsgakérdések összeállitása, de nem beszél arr61, hogyan történjék. Kétségtelen, hogy tárgyanként eltérő összeállításra van szükség, mégis helyes lenne arra utalni, hogy a vizsgakérdések között legyen általános ás részletes. A társadalomtudományi tárgyaikból legyen olyan, a- Eely történeti jellegű és olyan, a.mely elvi kérdést tartalmaz. Lehetne árrá is uta.lni, hogy egy-egy rövidebb kérdés a. hallgató ténytudását vizsgálja» A tétellapok félévenkénti módosításával kapcsolatban, a félreértések elkerülése érdekében, szükséges lenne arra uta.lni, hogy bizonyos alapvető kérdések minden félévben szerepelni fogna.k, legfeljebb más összeállitásban.* A módosítás tehát főképpen a kérdések csoportosítására vonatkozzék. Szükséges lenne ezenkívül'azt is kiemelni, hogy a. kérdések összessége a.z egész anyagot fogja át.

Ad II/9. Meg kellene határozni a maximális gondolkodási időt is, ^ miután vizsgán már előfordult, hogy a hallgató a. 18 perc gondolkodási időt keveselte és kifogásolta, hogy ennyi idő után a vizsgázta.tó felelésre szólította fel.

Félreérthető a tervezetnek az' a megállapítása, hogy a vizsgáztató akkor adhat további kérdést, ha a.z addigi feleletet két osztályzat között értékeli. A vizsgáztatót a kiegészítő kérdések feltevése tekintetében ilymódon megkötni nem lenne helyes.

Ad 11/10'. A jeles osztályzat követelményei között feltétlenül szükséges kiemelni azt is, hogy a hallgató az anyagot megfelelő formában tudja előadni / előadási mód/. . *.•

Ad 11/11. A Módszertani Bizottság nem látja helyesnek a vizsgáról igazólatlanul távolmaradót elégtelen osztályzattal sújtani. A vizsgajegy ugyanis a felmutat ott tudást van hivatva igazolni és nem a fegyelmi magatartást. Ezért az a megoldás látszik helyesebbnek, hogy az igazolatlanul távolmaradó hallgató leckekönyvébe - amikor^az a Tanulmányi Osztályon utóvizsga engedélyt kér .és távolmaradását igazolni nem tudja, - a. Tanulmányi Osztály pecsételje bele a.z 55 igazolatlanul távol51 bejegyzést.