Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 1.a.9.)

1954. január 29. IV. rendes - 4. Az Oktatási Osztály működése

Komplex kérdés az Oktatási Osztály és tanulmányi osztályok egysége, Illető­leg annak eldöntése van-e az Oktatási Osztályra szükség, vagy éppen kibővi­­tendő-e. Bőka Lászlót Hasznosnak tartja a jelentést, mert megvilágítja az Oktatási Osztály létjogosultságát. A Kar viszonya jó az osztályhoz, de nem termékeny. Konkrét esetekben nyúj­tott már segítséget, de funkciója még nem teljesen tiszta előtte.­­Helyeaelné egy központi tanulmányi osz­tály létesítését olyan módon, hogy a jelenlegi tanulmányi osztályok állagá­nak 60 át átvenné a központ a dékáni apparátusoknál hagyva 1-2 előadót•­Viláfthy Miklós» Köszöne­tét iona a támogatásért, melye t az Ok­tatási Osztály részéről kapott, az Osz­tály munkája egészséges alap, melyen tovább mehetnek, de negatívumként érté­keli azt, hogy nincsen meghatározva az Osztály profiija.­­A javaslatokkal nem ért e^./et.­­Véleménye szerint az operativ feladato­kat a karokra kell leadni, mert az ügyek közelebbi ismerete a karokon van és a dékáni apparátus önállóságának fokozása figyelembe veendő szempont. Az elvi, tart Imi kérdésekkel a dékánnak csakúgy, mint a rektornak, foglalkoznia kell, de aig a rektornál az elvi kérdések zöme, addig a dékánnál az operativ jellegű ügyek lennének túlsúlyban.­­Az Oktatási Osztály elvi munkája akkor Jó, ha munkatársai idejüknek 80 át a karokon töltik, figyelemmel kísérik az ott folyó munkát, tapasztalataikról a rektort, dékánt informálják, áiunkaterv szerint kell dolgozniok, az osztályve­zetőnek pedig egyetemi mérstekben kell gondolkodnia. Ezen az alapon gondolja megalapozni az Oktatási Osztály munká­ját. Véleménye szerint más a tanulmányi osz­tály ás más az Oktatási Osztály rendel­tetése •

Next

/
Thumbnails
Contents