Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Egyetemi Tanácsának ülései, 1946-1947 (HU ELTEL 1.a.3.)

1947. július 12. - 3. 12650/1946-47 Az Országos Természetvédelmi Tanács tagjainak kijelölése ügyében érkezett 99.125/1947.VI.2. számú leirat.

A BUDAPESTI KIRÁLYI MAGYAR

PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM

lyok annyira félreérthetetlenek, hogy a bíróságoknak a Pp./* 1911*I.t.c.*/ . 180.§*2« bekezdésének 6. pontja alapján hivatalból kellene az ilyen perekben pergátló körülmény okából a Pp. 75« J-n értelmében eljárniok és az E' gyetemi Tanácsnak nincs kétsége afelől» hogy valamennyi a kincstári jogügyi igazgatóság képviselőként fellépése mellett a Pázmány Péter Tudományegyetem ellen indított s lefolyt perben hozott Ítéletet sikerrel lehetne megtámadni a Pp. $63. Svának 5. pontjára alapított perújítás! keresettel azon a címen» hogy a Pázmány Péter Tudományegyetem» mint alperes nevében a perben harmadik személy meghatalmazás nélkül járt el»

Ilyen esetek felmerülését rendelet kibocsátása nélkül is meg lehetne előzni ezzel» he a kincstári jogügyi igazgatóság a fennálló jogszabályokhoz alkalmazkodva a Pázmány Péter Tudományegyetem képviseletében való perbebocsátkozáat a jövőben megtagadná.

Bár a legutóbbi időkben feLmerült pereket a rendkívüli gazdasági és államháztartási helyzet következményének tartjuk és úgy- véljük» hogy hasonló perek felmerülésére a jövőben egyáltalában nem» vagy csak egyre ritkáéban fog sor kerülni, - mégis a helyzet tisztázását nézetünk saerint inkább szolgálná, ha elsősorban nem a Pázmány Péter Tudományegyetem perbeli képviseletének kérdése, hanem az az anyagi jogi kérdés nyerne tisztázási, hogy az egyetem működése keretében felmerülő tartozások mennyi ben kincstári és mennyiben egyetemi tartozások.

Amennyiben ebben a vonatkozásban jogszabály utján rendezés nem következik be, a bíróság a felmerülő perekben esetenként az alperesi legitimáció kérdésének vizsgálata során fogja majd a kifejtettek értelmében - a képviselet kérdésétől teljesen függetlenül - ezt az anyagi jogi kérdést eldönteni.

Kétségtelen, hogy az Egyetem működésének bonyolult volta a különböző egyetemi szervek, professzorok, intézeti vezetők részéről szükségképen kötött ügyletek változatossága az egyetemi és kincstári tartozások anyagi jogi elhatárolását igen nehézzé, szinte megoldhatatlan feladattá teszik és ezért kérdéses, vájjon célezerü-e a megoldást megkísérelni. Bizonyos azonban, hogy az ilyen irányú szabályozásra nem tartalmas felhatalmazást az 1938*X.t.c.23.§.-a, amely pedig a képviselet kérdésnek miniszteri rendelettel történő icndezésére alapot szolgáltat. Ehhez képest a kétféle tartozás jogi minősítéséről csak kormányrendelet intézkedhetnék.

Az említett anyagi jogi rendelkezés irányelvéül mindenesetre azt látjuk megállapítandónak, hogy ez Egyetem működése körében felmerülő