Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)
1974. február 28. VIII. ülés
A hallgatók és a KISZ a Kar nemzetközi kapcsolataiban A hallgatói nemzetközi kapcsolatok fejlesztését számos szempont indokolja; a legfontosabbak: a/'Jobb tájékozottság és jobb tudás az élet ben a szocialista épités terén való jobb helytállásra, nagyobb hatásfokra vezet. b/A szocialista országokba való utazás a szocialista szellemű nevelést és együttműködést szolgálja, a más országokba való utazás jobb tájékozódásra, eszmei-politikai kérdésekben edzettebb és differenciáltabb módszerekkel operáló fellépésre vezet, c/ A nemzetközileg is tájékozódott hallgató igényesebb oktatói-nevelői munkát is igényel, ami közvetve kihat oktatói-nevelői munkánk állandó fejlesztésére is, A hallgatók esetében öt utazási formát különböztethetünk meg: 1. szakmai termelési cseregyakorlatok, 2. részképzés, 3. ösztöndíj, 4. KlSZ-programok. A termelési vagy, szakmai gyakorlatra 1971-től az államközi egyezmények alapján /Jénába a közvetlen kapcsolatoknak megfelelően/ mód van a következő országokba való utazásra: Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK, Románia, Szovjetunió. Az 1973-as évben Karunkról a következő cseregyakorlatok valósultak meg: Szovjetunió; 0 ősz Pil. Tsz.:10 fő — Moszkvai Lomonoszov Egy. 10 fő; Mtiv.tört.Tsz.: 10 fő — Leningrádi Zsdanov Egy, 10 fő; ■Filozófiai Tsz.: 10 fő — Moszkvai Lomonoszov Egy. 10 fő; Lélektan Tsz.: 10 fő — Moszkvai Lomonoszov Egy. 10fő; Bulgária; Könyvtár Tsz.: 16 fő — Szófiai Kliment Ohridszki Egy. 16 főt LengyeloT: Népművelés Tsz.: 20 fő — Wroclawi Egy. az idén fogadunk 2o f A fent említett egyezményes keretű lehetőségeket több-féle okból nem tudtuk teljes mértékben kihasználni. 1. Románia és Csehszlovákia sem tavalyelőtt,' sem tavaly nem fogadta csoportjainkat, Lengyelország viszonylatában is csak Wroclaw-val sikerült kialakítani a kapcsolatot. Anyagi okokra is visszavezethető a kihasználatlanság: a Müv.Min. csak a Szovjetunió esetében támogatja számottevően a kiutazókat, más országok esetében a kinttartózkodás önköltséges, az Egyetem csak az útiköltséget és útlevélköltséget biztosítja. Ugyanakkor megtörténhet az is, hogy csereutazásokról lévén szó, nem mindig lehet az egyik oldalon jelentkező igényeket a másik fél igényeivel összeegyeztetni, ill. nem teljesen azonos profilú csere esetén ismételten nehézségek lépnek fel. A termelési cseregyakorlat szervezésében tanszékeinknek van legjelentősebb szerepe /a cseregyakorlat konkrét igénye, tartalmi alaki- tása; a tervezett partner-tanszék kiválasztása; a kapcsolat felvétele, fejlesztése; a csoport összeállitása, szakszerű felkészítései stb./ Ez a szervezési munka igen komoly megterhelést jelent a szervező oktatóknak. Karunk az elmúlt évi cseregyakorlat szervezi' oktatóit 2.ooo.-Iu-oí célprémiummal dotálta a cseregyakorlatok sikeres megszervezéséért és lebonyolításáért. Azért, hogy minél eredményesebben lehessen kihasználni a külföldi tanulmányútnak ezt a kollektiv formáját, ismét csak tanszékeinkhez fordulhatunk. Pejtsenek ki minél nagyobb aktivitást mind a hallgatók, mind pedig a partner-tanszék tekintetében a termelési cseregyakorlatok nagyobb igénybevétele érdekében. Egyetemen belül már többszörösen felmerült a javaslat az anyagi támogatás javítását illetően 3 értelemben is: 1/ kiutazásoknál nemcsak a szovjet utakat kellene támogatni; a jelenlegi gyakorlatban a termelési gyakorlat a jobb anyagi helyzetben lévők privilégiuma lesz.- 2/ Mind a kiutazó csoportok vezetőit, mind az érkező csoportok magyar felelőseit anyagi elismerésben kellene részesíteni /a kiutazó csoportvezetők, oktatók 31.-h napidijat kapnak.- 3/ Az érkező csoportok költségnormái minden* összefüggésben alacsonyak, növelni kellene őket /pl. nem diákmenzai étkeztetést napi 32.-ii.-os átlagból nem lehet kihozni/.
