Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)

1974. május 30. X. ülés

* ‘52 - *

Az egzisztencializmus előtörténete; Kierkegaard filozófiája, mint a személyiség " elvesz t és én 0kM rezignációja. Fejlődésének társadalomtörténeti koordinátái. Viszonya a romantikához, Schellinghez a hegeli iskola felbomlásához. A hegeli történelmiség és dialektika kierkegaardi birálata, az un. kvalitatív dialektika filozófiájának kategoriális szerkezete /egzisztenciálkategóriák/. Az egzisztáló szubjektivitás, a hipertrófizált bensőség látszataktivitása és látszatszabadsága, a

személyiség elvesztésének rezignációja az un. élet stádiumokról sióló kierkegaardi elméletben. Valláselmélete. Hatástörténete.

A polgári értékrend válságának kifejeződése Nietzsche filozófiájában. Nézeteinek, kialakulása az un. ’’esztétikai1’ és az un. "anti-roma^tikus /"pozitivisztikus"/ majd az un. ‘’Übermensch"-periódusában. A polgári dekardencia és liberalizmus nietzschei bírálata. A nietzschei filozófia apológikus sajátosságainak kifejeződése biologizáló voluntarizmusában, az ’’örök visszatérés'* mítoszában, irracionalizmusában, idealista agnoszticizmusában. A nietzschei filozófia ellentmondásos vál— ségfeitáró szerepe, ellentmondásos hatástörténete.

A "vissza Kanthoz" jelszó tartalma, megszületésének társadalomtörténe ti, tudomány- és filozófiatörténeti körülményei, a neokantianizmus helye és viszonya a pozitivista és az irradonalista életfilozófiákhoz .

A marburgi iskola /Cohen, Fatorp/ a badeni iskola /V.ildelbánd, Ricker idealista tudományelméleti, ismeretelméleti, társadalmi, etikai, axi- ológiai, kulturfilozófiái nézetei és azok marxista birálata* A neo— kantiánus nézetek hatástörténete.

3. A századforduló

Ausztria-Magyjarérszág filozófiája a századvégén és a századforduló kör.ül. Társadalomtörténeti összefüggések /Ausztria retardált gazdasági fejlődésének tükröződése Carl Menger nemzetgazdaságtanában; a fajelmélet kezdetei Gumplowicz szociológiájában, Gumplowicz marxista kritikája; pozitivizmus és énvesztés Frnst Mach ismerefcfilozófiájába* a machizmus marxista kritikája; a Brentano-i intendonalitás-fogalom előkészitő szerepe a századforduló platonizmusában és a fenomenológiában; Meinong platonizáló tárgyelroélete mint a polgári bizonytalanságérzés kifejeződése; Husserl p-szic ho log izmuskritikája és továbbhaladása a fenomenológia felé; Fritz Mauthner impresszionista nyelv—