Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1973-1974 (HU ELTEL 8.a.68.)
1974. május 30. X. ülés
elmélete, Palásai és a fiatal Lukács, Wittger*stair. !,Tractatus?,-a mirit az osztrák filozófia szintetizálási kísérlete* Amerikai pragmatizmus. Összefüggései az európai gondolkodással, eltérések a pragmatizmus fő képviselőinek nézatr^rdsz^r«i között /Peirce, Jamas, Dewey/. Életfilozófia a századfordulón. Az életfilozófia helye a pozitivizmus és irracionalizmus vonatkoztatási rendszerében, $z életfilozófia történel°mfilozófiai, szociológiai teljositményei /Dilthay, Simmel/, Bergson és hatása; ujhegeiiarizmus /Croce/. A századforduló életfilozófiájának marxista birálata. 4. A pólgári filozófia a századfordulótél napjainkig Az egzisztencializmus kialakulásának társadalomtörténeti alapjai, filozófiatörténeti előzmény °i, iskolai, fejlődésének tendenciát* Fenomenológiai előzmények, Husserl fenomenológiai módszerének alapfogalmai. A német egzisztencializmus általános jellemzése; Heidegger, ill. Jaspers filozófiai nézetei, filozófiatörténeti, valamint társadalmi politikai szerepük marxista értékelése. A francia égisztencia- lizmus általános jellemzése, irányzatai, főbb képviselői, alapfogalmai. Változatlan elemek és szemléleti változások az 5o-es, 6o-as években, Sartre marxizmus-képe és a marxista Sartre—kritika. Camus és az egzisztencializmus szépirodalmi vetülefcei; hatása Magyarországon* Logikai pozitivizmus: a Bécsi Kör kialakulása, virágzása és felbomlása, A logikai-pozitivizmus mint felvilágositó-haladó és apologe- fcikus-szcientista mozzanatok elegye. A logikai pozitivizmus tudományelméleti és logikai teljesitménye /Schlick, Carnap, Keurath, Popper, Tarski/. A marxista kritikai értékelés eddigi eredményei, további lehetőségei és feladatai. A neotomizmus és néhány modernista vallásii'lozófiái áramlat /R. Bultmann egzisztencialista demitologizáló törekvései, Mounier katolikus p er szónálizmusa, Teilhard de Chardin, K.Rahner/. U j ontológiai kísérletek /N.Hartmann/. A marxista kritika alapvető nézőpontjai. Jelenkori artipszichologizmus: "Wittgenstein. A “Logikai-filozófiái értekezés5* hatasa. Wittgenstein késői korszaka. Á terápiás nyelvana- lizis marxista birálata.
