Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.63.)
1971. május 26. VIII. ülés
jönnek, pedig a konzultációnak fontos szerepet kell tulajdonítani, meg kell követelni. Egy idősebb és tapasztaltabb egyetemi oktató sok jó tanácsot adhat a hallgatóknak, megtaníthatja őket önállóan gondolkozni és olvasni. Nagyon fontos az olvasás és a tudományos szeminárium. Nagy élmény a hallgatók számára egy olyan tudományos téma közös vizsgálata, amelyet még soha senki nem dolgozott ki. Természetesen más módszerekkel kell dolgozni a történelem tanításában és másképp fogják tanítani a nyelvtant meg a pszichológiát. Éppen ezért leszögezi, hogy a történelem oktatásában az előadások megreformált formáját és a tudományos szemináriumokat nélkülözhetetleneknek tartja. Király István szintén csatlakozik Ligeti Lajos professzor fejtegetéseihez. Abban látja a problémát, hogy az oktatók a kiscsoportos oktatás keretében a saját terheiket áthárítják a hallgatókra. Nyilvánvaló, hogy egy tanárnak készülnie kell a szemináriumra is, az előadásra is, de a kettő között nagy különbség van. Az előadásra való készülés xgXBy munkaigényesebb. A másik különbség: a kiscsoportos oktatáson ellenőrizni tudjuk a jelenlétet, az előadáson ugyanezt nem illik tenni. Vigyázni kell arra, hogy a kiscsoportos oktatás ne vezessen sem a túlterhelés, sem a középiskolás módszerek felé, amikor is a kiscsoportos oktatás átalakul egy kötelező jelenléttel és felkészüléssel járó órává. A kiscsoportos oktatás legnagyobb veszélye a dolgozatok Íratásánál ütközik ki. A hallgatók dolgozatainak a színvonala bizony nagyon esik, s azzal védekeznek, hogy egy félévben 5-7 dolgozatot is meg kell irniok. Ez lehetetlenség, mert a középiskolai stag dolgozatírás színvonalára viszi vissza a hallgatót. A helyes módszer egy-egy komoly tudományos igényű dolgozat megirása. Kéri, hogy a módszertani bizottság külön foglalkozzék a kiscsoportos oktatásnak ezzel a kulcsproblémájával, beszeljen a
