Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)

1971. január 14. III. ülés

nyelven szólva a partvonalon kívülről felteszek egy kérdést, mivel itt vannak a hozzáértő emberek. Milyen reagálást váltana ki az, ha valaki, egy külső ember azt mondaná, hogy hozzák ide erre a tanszékre Borzsák Istvánt és £xxák6 Szabó Árpádot, mindkettőt vagy valamelyiket? Mit jelentene ez itt a Bölcsé széttudományi Karon? Nem javaslom, csak ha ilyen felmerülne, mert elképzelhető, hogy ez a kérdés is fel fog merülni, mert úgy látszik, hogy itt a karon belüli egyértelmű jó kibontakozás nem mutatkozik, legalábbis igy érzem. Azért teszem fel ezt a kérdést, mert hex; most még itt vagyunk, ha valaki egy hónap múlva felteszi ezt a kérdést, ne akkor kezdjük újra. Kérek x±ex választ.

Székely György dékán: Egyesek nemcsak a párttitkárra, a dékánra, hanem a rektorra is azt mondanák, hogy szálláscsináló, mások meg pozitívan Ítélnék meg.

Harmatta János: Nem személyi, hanem szakmai

szempontból: valahogy az az érzésem, hogy egyetemi életünk rákfenéje, hogy sohasem az elvi kérdések és a lényeg, hanem mindig a személyi kérdések szempontjából ítélünk meg mindent. Magyarországon egy nemzetközi színvonalú ksddt klasszikus latin filológus van és ez Borzsák. Nem véletlen az, hogy itt olyan legendákat hallottunk, hogy a latin oktatást Debrecenbe kellene lev&ni, mert tény hogy Borzsák az alatt

a néhány év alatt, mióta lekerült, a semmiből egy nagyon munkaképes tanszéket teremtett, saját folyóiratot ad ki, a dmteg debreceni $cta 6'lassicá-kat és ezeket komoly tudományos munkákkal tudja megtölteni.

*4