Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)
1971. január 14. III. ülés
35 volna. Hangsúlyozom., hogy ez az ő egyéni véleménye volt, amely azonban tudományos és emberi súlyánál fogva döntően esett latba egyrészt, másrészt pedig ő szerette volna átvenni a görög tanszéket. Korábban, tiz évvel azelőtt már magánbeszélgetésben szó esett erről, mondta nekem, hogy ha %ravcsik nyugdíjba megy, fontolóra veszi, hogy átmegy a görög tanszékre és a latinra jöjjön valaki más. Amikor Moravcsik nyugdíjba ment, akkor ez aktuálissá vált és ő úgy vélte a problémát megoldhatónak, hogy a görög tanszéket életfogytiglan a saját személyéhez kapcsolja és igy legalizálja tudósi profilját. Mielőtt ez még bekövetkezett volna, akkor is mindig ő adta elő a latin szakosoknak a görög irodalomtörténetet jellemző módon,mint a latin tanszék professzora. Azt is hozzá kell tennem, hogy ezzel a dologgal a tudományszak területén ?saác senki nem értett egyet. Ő ezt ^rezte és senkit meg nem kérdezett. Én igazán nagyon jó emberi barátságban voltam vele és mielőtt az egész döntés napfényre került volna, soha nem merte tőlem megkérdezni, hogy mi a véleményem ebben a kérdésben, a kar ezt a kérdést soha nyilvánosan nem tárgyalta, ezt is hozzá kell tenni arra vonatkozólag, hogy itt a kar nem került magával ellentétbe, mert a ezt soha nyilvánosan nem tárgyalta és amikor ennek bejelentésére sor került a tanszékcsoporti ülésen, Horváth János lehet a tanúm arra, hogy mindkét tanszék munkatársai egyöntetűen helytelenítették a dől-