Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)

1971. január 14. III. ülés

got 4s felvetettek egy egész sor problémát, hogy

ezzel mi lesz, azzal mi lesz, mi lesz a költség- vetéssel stb. Mindenki látta ugyanis, hogy a legkülönfélébb szempontokból helytelen ez az összevonás, Ennyit mondanék a személyi és a történeti vonatkozó sokról.

Ami a kérdés tudományos részét illeti, a következőket szeretném elmondani: a görög és a latin filológiát egyesítve klasszika filológia néven szokás emlegetni, pedig alapjában véve rendkivül hosszú és önálló történeti fejlődésre tekintenék vissza, amely a humanizmus korába nyúlik vissza, a kettő régtől fogva differenciálódott óriási tudományterület, hiszen gondoljuk csak meg, hogy egy görög filológusnak vagy egy latin filológusnak a tudományos irodalomban nem az utolsó öt évre, hanem 100-200-300 évre kell visszamennie. Olyan nagy ennek a tudoményszaknak a területe, hogy csak a görög filológia területén ma már a külföldi színvonalasabb egyetemeken különféle tanszékekre tagolják a tudományszakot, például van görög papirológiá, görög epigrafika, mikenológia, görög irodalomtörfc- ténet, görög nyelvészet. Ugyanez a helyzet a latinnál is. Természetesen nem akarom azt mondani, hogy kövessük ezt a példát, hiszen erre talán az anyagi és a káder lehetőségeink sincsenek meg, de óriási veszélyek rejlenek abban, ha nagy tudományterű leteket Összesüritenek egy tanszékre és a kuta-