Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.62.)

1971. február 18. V. ülés

U 07 ­/íjrp­távol van attól, hogy hatása és befolyása valamennyi hallgatóra ki­terjedjen. A KISZ-szervezet jelenlegi vezetősége keresi a jobb és eredményesebb - főleg nem formális - KlSZ-munka megszervezesének útjait - lásd "funkcionális alaiJszervek" - , ennek módját azonban nem könnyű megtalálni. A jelenlegi KISZ—munkában hiányosságot látunk abban is, hogy viszonylag kevés figyelmet fordítanak.a tanulmányi kérdésekre, és keveset törődnek >az oktatási ügyekkel. Az e területtel való foglalkozásuk eléggé felszínes, és még csak jele sem mutatkozik annak, hogy a tanulást - az egyetemisták legfontosabb feladatát - KlSZ-munkáijuk központi kérdésévé tegyék. A Tudományos Szocializmus Tanszéken a hallgatók hozzászólásaikban egyetértettek azzal '-’hogy a KISZ-munkában a fő feladat a jelenlegi keretek között folyó munka tar­talmasabbá tétele. Kari vonatkozásban az"akcióprogramot" tekintik a KISZ-munka fő irányvonalának. Kérik, hogy a hallgató párttagoknak nagyobb beleszólása, tekintélye legyen az eddiginél, hogy rajtuk ke­resztül is szorosabbá váljon a párt és a KISZ kapcsolata, tekintsék őket elsősorban párttagoknak, ne csak hallgatóknak." A Központi Bizottság állásfoglalásában szerepel az a megálla­pítás , hogy "a diákok egy részénél érzékelhető egy liberalizálódást óhajtó, ellenzékien, sőt ellenséges magatartás is. Ezt a magatartást bizonyos oktatói körok és főleg egyetemen kívüli felnőttek is táplál­ják, innen kapják szellemi irányításukat". Ez Karunkra is érvényes lehet. Egyes KlSZ-alapszervezeteknck az utóbbi években folytatott, tevékenysége is /pl. a Filozófiai KlSZ-alapszervezeté/ erre mutat. Másrészt megállapítható az is, hogy a hallgatóság elég széles rétege kevés érdeklődést mutat a politikai kérdések, az aktuális KlSZ-prob- 1 éniák iránt. A hallgatók passzivitása több tanszéki értekezleten felvetődött. Tapasztalhatók olyan jelenségek is, hogy a hallgatók egy részét tár­sadalmi problémák, közösségi ügyek - tanulótárs.aik gondja, baja - kevésbé érdeklik, csak egyéni szakmai -fejlődésükkel törődnek, és már egyetemi hallgató korukban a megkívántnál nagyobb mértékben töreked­nek egzisztenciális problémáik megoldására. A Spanyol Tanszéki Csoport értekezletén felszólaló hallgató a közösségi tevékenység visszaesését a végzett évfolyamok bizonyos fokú önzésével magyarázza, mivel azok nem adtak elég teret az alsóbb évesek kibontakozásához. Az Angol Tanszéken a passzivitást égy hallgató a tanár-diák viszonynak Karunkon a régi értelemben vett meglétében látja. Véleményünk szerint a passzi­vitás elsősorban a politikai kérdések iránt mutatkozik meg, méghozzá oly módon, hogy hiányzik, a joggal elvárt fiatalos érdeklődés, az

Next

/
Thumbnails
Contents