Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1971. december 16. III. ülés
csiszolásra szorul, de alapnak megfelelő. A á. oldalon arról van szó, hogy a Bölcsészettudományi Karon bölcsészképzés is folyik. Ezen a téren bizonytalanság uralkodik, ide tartoznék a néprajz, a levéltáros, könyvtáros képzés, valamint minden olyan képzés, amikor valaki elhagyja a pedagógiai tárgyakat a tanárszakon belül, és csak a szaktárgyakból kap képzést, itt a különféle szakképesitések keverednek, ez a bölcsészképzés szó talán nem is teljesen szerencsés kifejezés, valahogy elhomályositja az egészet. Nem tartja helyesnek, hogy a "B" szakokkal kapcsolatban az áll az 5» oldalon, hogy a ”B” szakokon a képzés öt évig tart, ugyanis itt egy alapozó k év után négy éves képzés van, és az alapozó év nem teljes értékű egy egyetemi évvel, ezt valahogy itt kifejezésre kellene juttatni. A 9. oldalon van szó az előadásokról, javasolja oda bevenni, hogy a modern idegen nyelv szakokon az előadások nyelve az illető idegen nyelv, szó van erről a vizsgáknál, de az előadásoknál nem emliti az anyag. Eddig senki sem tette szóvá, pedig fontos, hogy világosan megmondjuk: a speciális tantervben kötelezően előirt kollégiumokon kivül egyebeket is fel lehet * venni az érdeklődésnek megfelelően, de nagyon fontos, hogy legfeljebb kettőnek az érdemjegye beszámit a félévi tanulmányi átlagba. Ez az igény éveken keresztül mindig felmerült, és a minisztérium mindig elzárkózott ezeknek a speciálkollégiumoknak a beszámitása elől azzal az indokolással, hogy eltorzítaná vagy módosítaná az általános félévi értékelést. Nagyon jó, hogy most már az áll a tájékoztatóba#, hogy az ilyen nem kötelező tárgyak közül kettőnek az érdemjegye beszámit a tanulmányi átlagba, ami nyilván az érdeklődés felkeltése céljából is fontos. A 10. oldalon arról van szó az utolsó előtti harmadik sorban, hogy "a gyakorlati jegy megszerzésének félté-
