Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1971. december 16. III. ülés

bele lehet az Írásban elkészített és benyújtott szemináriumi dolgozat”. Itt az ”is” szócska kimaradt, mert egyéb feltételei is vannak a gyakorlati jegy kialakításának. A 11. oldalon szó van arról, hogy a szemináriumi hág dolgozacok számát limitálni kell, mégpedig úgy, hogy szaktárgyánkint egy-egy szemináriumi dolgozatot Írjon a hallgató. Ugyanis egész oktatásunk egyik rendkívül sebezhető pontja az, hogy a hallgatóknak alig van idejük önálló munkát végezni, mert egyrészt nagyon sok órára járnak, másrészt félévenkint 6-8 szemináriumi dkg dolgozatot Írnak, ami azt jelenti, hogy a félév szétaprózódik tiz napokra, két hetekre, amennyi kell egy szemináriumi dolgozat elkészítéséhez. Helyes az, hogy minden félévben legyen egy szemináriumi dolgozat, mert gyakorolniok kell magukat abban, hogy ne csak szóban, hanem Írásban is ki tudják magukat fejezni. Szaktárgyanként legyen egy-egy szemináriumi dolgozat. Helyes az is, hogy az általánosan kötelező tárgyak gyakorlati foglalkozásaihoz nem kell Írásbeli dolgozatot készíteni, mert ezek is nagyon elveszik jelenleg a hallgatók idejét.

Nem világos számára a szakdolgozat és a diploma dolgozat közötti különbség. Abban teljesen igazat ad a tervezet készítőinek, hogy azok, akiknek egyik szakjuk tanári szak, a másik szakjuk nem tanári szak, akár az egyik, akár a másik szakból Írhassanak szakdolgozatot. Abban is igazat ad , hogy az előírások a diplomamunkánál azonosak a szakdolgozatokéval, azzal a különbséggel, hogy a diploma munkát az 5* évben április 30á-ig kell benyújtani, mig a szakdolgozatot január $l-ig.

Úgy látszik azonban, hogy nem csak ez a különbség, mert ha tovább nézzük ezt az oldalt, akkor az államvizsgánál az utolsó előtti bekezdés azt mondja, hogy a diploma- munkát meg kell védeni. Valahogy pontosabban kellene kifejezni, hogy mi a különbség a kettő közt, mert ez elmosódik ebben a szövegben.

Nagy Sándor emlékeztet rá, hogy felmerült itt a nem