Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1972. május 25. VII. ülés
hogy milyen órákat kell látogatni és milyeneket nem. A hallgatók úgy értelmezik, hogy háromszor hiányozhatnak. Valahogy világossá kell tenni, hogy három hiányzás elégtelen jegyet von maga után, és a gyakorlati foglalkozásokra természetszerűen kötelezően el kell járniok. Horányi Mátyás kifejti, hogy az V. éves idegennyelvi szakos hallgatók számára eddig előadásokat tartottak angol, német, szovjet, stb. kultúra cimen. Ezekből az előadásokból nem kellett sem gyakorlati jegyet szerezni, sem vizsgázni, de az államvizsgán számot adtak a két félévi előadások anyagáról. Az uj államvizsga rendszerben erre már nem lesz mód. Esetleg fel lehetne használni ezeket az órákat a komplex államvizsgára valő előkészítésre, de akkor meg kell változtatni a cimüket. Ha viszont sehol sem kérjük számon, akkor sokat vészit az egész a komolyságából. A 10. oldalon a harmadik pont x előtt van egy mondat, amely szerint a vizsgák a modem idegen nyelvekből - akárcsak az előadások is - idegen nyelven folynak. Kérdezi, hogy a komplex államvizsga nyelve lehet-e idegen nyelv vagy sem, vagy milyen változatok képzelhetők el. A 15. oldalon az utolsó előtti bekezdés úgy szól, hogy "az oklevélen fel kell tüntetni az esetleges speciális képzettséget is." Ha például egy spanyol szakos hallgató négy féléven át katalán nyelvet hallgatott, akkor ezt is fel lehet tüntetni mint speciális képzettséget? Izsák Lajos javasolja, hogy a Tanács valahogy oldja meg a szakdolgozatok ügyét a képzési tervben, mert különben annak jelentősége a tanárszakosoknál teljesen elsikkad. Margócsi István helyesnek tartaná, ha a képzési terv meghatározná a maximális vizsgaszámot. Jelenleg hat vizsga a felső határ, de a kétszakosoknál elég gyakran előfordul, hogy túllépik. Indítványozza, hogy különösen