Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)

1972. március 15. V. ülés

Első könyve /doktori értekezése/ 1935-ben a Varsinaissuomiai- ak népi gazdálkodásáról /Varsinaissnomalaisten kansanomaisesta ta- laudesta/ Íródott. Ez a mü a helyszínen gyűjtött, recens, népi gazdálkodási kultúra egy finn táji leírása, rendszerezése és történeti- társadalmi elemzése. Vüinana akadémikus már ebben a munkájában is tovább jut az un, földrajz, -történeti módszeren. Aspektusa erősen embercentrumu, a jelenségeket á gazdálkodó ember irányából vizsgálja és a tárgyak, valamint az intézmények áttekintése során figyelemmel van a társadalomra, a termelés egészére. Módszere bővülését jelenti, az az elv, hogy valamely kultúrjelenséget, tárgyat, eszközt a funkciójában kell tanulmányozni; a kultúrát pedig a szükebb, majd fokozatosán tágabb környezetében kell szemlélni, összehasonlító vizsgálatnak alávetni. így kívánta elkerülni egyrészt a tipologizálásban való megrekedést, másrészt azt, hogy a formai egyezések alapján túl sokat markoljon össze, olyan jelenségeket is, amelyek esetleg genetikusán sohasem tartoztak össze.

Következő könyve /Varsinaissuomalaisten kansanomaista talau- destá ja kulku neuvosta. 1935./ ugyancsak a tárgyi néprajz területét érinti; folytatása, kiegészítése az előbbi műnek. Itt a hangsúly a jármüveken van, abból a felismerésből következően, hogy az emberi gazdálkodásban a jármüveken, illetve a szállításnak szinte elhatározó, jellemző szerepe vap. Ezek a gondolatok irányították Vilkuna akadémikus figyelmét pl. á finn lótartás és az igás ökör tartása problémáira, amelyekről mintaszerű .tanulmányokat, kis monográfiákét irt. , ...

Közben a folklór, illetve a népköltészet területén is jeleset alkot Über die Kinderreime vom marienkäfer und dessen benen- nungen im finnischen /B. Die benennungen. FUF. 1937./ címen irt munkájában.

Következő nagyobb tanulmánya pedig az egyik finn táj /Varsi- naissuomi/ népi építkezésének a monográfiáját adja. Az építkezés, kivált pedig a ház, a finn népi életben rendkívüli jelentőséggel bir, hiszen a kiima miatt az élet mintegy nyolc hónapra a lakóházba szorul. Vilkuna akadémikus figyelme tehát nemcsak az építkezés szerkezeti, formai jelenségeit, az egyes épületek táji elterjedéseit követi, hanem azok funkciójára van különös tekintettel.. Azt is vizsgálja, hogy pl. a lakóház hogyan szolgálja, illetve hogyan alakult, alkalmazkodott a család, igényeihez. A lakóház