Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1971-1972 (HU ELTEL 8.a.64.)
1971. szeptember 30. I. ülés
val szemben, tehát a kétértéksü logika tárgyalása nem tartalmaz modális logikát, induktiv logikát, ellentétben a régi hagyományos logika okfeatás keretével, amelyben automatikusan benne volt a hagyományos értelemben vett, az arisztoteleszi értelemben vett modális logika illetve a baconi értelemben vett induktiv logika oktatása. Ez egy külön témakör, amely külön jelentkezik a felsorolásban, szemben a minden hallgatóra nézve kötelező logika mellett. Felmerült itt a 6. pont, amely egy olyan általános meghatározást tartalmaz, amely tulajdonképpen minden tudományra, minden tudomány oktatására vonatkozik, és igy itt felesleges. Arról van itt szó az anyagban, hogy "ki kell mutatni, hogya a logikai elméletetek alkalmazhatósága és alkalmazási körük megállapitása elválaszthatatlan a gyakorlat tol." Tény és való, hogy ez minden oktatás egyik alapvető feladata és ilyen értelemben ez egy általános igény. Nézete szerint azonban nem árt ezt hangsúlyozni és Írásban is rögzíteni, hogy ez a feladatunk. Változás ebben a tekintetben a logika terén sem lesz. Azért kell ezt hangsúlyozni, mert a logika oktatása nagyon könnyen elképzelhető - nem akar pejorativ jelzőket használni - olyan módon is, hogy holmi tiszta logikát oktatunk, valami olyan logikát, amely meghatározott tényeket, tételeket stb. tartalmaz anélkül, hogy maga az oktató bármilyen értelemben állást foglalna a logika materialista vagy idealista jellegével összefüggésben, vagy a filozófia egészével, a világnézetek összességével összefüggésben; utalni kell arra, hogy nincs szándékunkban ilyen logikát oktatni, hanem egy olyan logikát, mint amelyet eddig is oktattunk. Ami a 7. ponttal kapcsolatos megjegyzést illeti, hogy az túl kevés lenne, megállapítja, boldog lenne, ha e}. tudná érni, hogy a hallgatók a logikai kollégiumok meghallgatása után a tanultakat alkalmazni tudnák olyan szinten, mint ahogy ezt Galántai elvtársnő igényli, de
