Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)

1970. december 15-16. II. ülés

déseket szakszerű fórumokon lefolytatott vita előzze meg. Leszögezhetjük, hogy az elmúlt másfél esztendőben a bölcsészettudományi kari közélet ebben az irányban fejlődött, az eredmények azonban nem kielégítő ek eísen a téren, mert néhány akadály gátolja a kari demokratizmus kifejlesztését. Á Központi Bizottság referátuma és a kongresszusi határozatok is hangoztatják, hogy hatékony központi irányítás és ellenőrzés mellett nagyobb helyi önállóságot kell biztosítani a helyi ügyek intézésére. Ebből azonban csak a központi irányitás valósult meg karunkkal szemben, ami kitűnik abból, hogy a különböző leiratokban a dékán csak a kísérőlevél aláírójaként szerepel, de lényegében a leiratok nem tőle származnak. Ugyanakkor teljes egészében hiányzik az ellenőrzés megoldása, ebben a tekintetben a Kar állami vezetésének is többet kell tennie a jövőben. A központi irányitás tekintetében a Kar legalsóbb vezetési szintjein is vannak problémák* a tanszékek egy része, mivel túlságosan elönti őket a papirözön, közömbösen vagy éppen tagadólag reagálnak a leiratokra. Ezzel azonban a központi irányítást nem lehet a helyes irányba terelni. A helyzet az, hogy a legkisebb ügyekben sincs vagy pedig egészen minimális jogköre van, csak véleményezhet, az ügyeket tovább kell küldenie a rektornak illetőleg a minisztériumnak. így maradt megoldatlan a Kar néhány tanszékén a vezetés kérdése hosszú hónapokon keresztül.

Meg kell teremteni a karon a megfelelő tájékoztatást, a Kar információs rendszerét, mert mind a dékáni, mind a párt- és a szakszervezeti vezetésnek érdeke a legszélesebb nyilvánosság bevonása, tájékoztatni kell az ügyekről Karunk oktatóit, dolgozóit, sőt természetesen hallgatóit is,

A gátló tényezők közé tartozik továbbá a szubjektivizmus erős jelenléte Karunk közéletében. A kari demokratizmust ki kell szélesíteni.

Szólni kell azonban az egyszemélyi felelős vezetés