Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)
1970. december 15-16. II. ülés
-7 JAVASLAT Lauri Pe/cka Halculinen ny. helsinki egyetemi tanárnak az BLTE diszdoktorává választásáéra.. 1. / Dr. Lauri Pelii:a Hakulinen. ny. helsinki egyetemi tanár 10^3 október 6-án született Turkuban. Tanulmányait részben ugyanott, részben pedig a helsinki egyetemen végezte. 1946-tól az utóbbi egyetemen docensként működött, majd ugyanez az egyetem 1951-ben bölcsészdoktorrá fogadta. 1953-ban a helsinki egyetemen a finn nyelv rendes tanárává nevezték ki. Betöltvén 65. életévét, innen vonult nyugalomba. 2. / Lauri Hakulinen tudományos munkássága jelentékeny részben a finn népnyelv szókészletének összegyűjtésére és megismertetésére irányult. 1923-tól 1935-ig ő vezette a kinn Irodalmi Társaság és a Szótári Bizottság központi irodájáé, 1926-tól 1945-ig a Szótári Bizottság vezetőjének helyetteseként, majd ugyanezen intézmény ügyvezető, ill. állandó elnökeként működött« Kapcsolatban a finn népnyelvi szótár munkálataival egyrészt ma0a jelentős mennyiségű nyelvjárási anyagot jegyzett fel, másrészt vezette azon gyűjtő- és kutatómunkát, amely az 193o~as években az ő szervezőmunkájának folyományaképpen terelődött helyes útra, majd folyt a második világháború után olyan eredményesen, hogy a finn népnyelv nagyszótáránál: gyűjtési munkálatai immár úgy látszik - belátható időn belül befejeződnek, s megkezdődhetik a szerkesztés. Hogy e^y ilyen, lehető teljességre törekvő s ugyanakkor korszerű szótár mit jelent a finn nyelv és rokonai kutatásának szempontjából, azt ezen előterjesztésemben fölösleges fejtegetnem» 3«/ Hakulinen professzor tudományos munkásságának másik fő területe a nyelvtörténet. Saját és mások kutatási eredményeinek nagyszabású összefoglalásaként született meg ”Suomen kielen rakenne ja kehitys” /A finn nyelv szerkezete és fejlődése/ cimü, eredetileg kát részoől álló főműve, melynek első része /hang- és alaktan/ 1941-ben,• második része /a szókészlet- ás mondattan/' pedig 1946-ban jelent meg. Hakulinen e munkája hézagpótló mű mind a szerző hazájában, mind pedig a nemzetközi nyelvtudományban /jelentőségre talán Simonyi Zsigmond és Balassa József Tüzetes Magyar Nyelvtanával, valamint Simonyi ”A magyar nyelv” c. könyvével vethető egybe/. Hozzá hasonlónál: Írásához hazaj *- ban Hakulinen élőét senki sem mert vállalkozni, s a finn nyelvvel foglalkozó munkák közül nem sok részesült olyan egyértelműen kedvező fogadtatásban, mint a Suomen kielen rekenne ja kehitys. Nélkülözhetet- len, rendkívül hasznos mű ez a finn és a finnugor nyelvtudomány valamennyi művelője számára. Nélküle például :iA magyar szókészlet finnugor elemei” cimü etimológiai szótárnak szerkesztői sok finn nyelvi problémával legfeljebb csal: jelentős Időveszteség árán tudtál: volna megküzdeni. Megjelenése óta a ”Suomen kielen rakenne ja kehitys” valóságos diadalulat tett meg: egyrészt Finnországban már 3 kiadásban napvilágot látott /második kiadása 1961-ben, harmadik kiadása 1966-ban jelent meg/', másrészt lefordították több mi. világnyelvre: németre, oroszra es angolra is. Növeli jelentőségét, hogy nemcsak széleskörű és pontos tájékozódásra ad módot, hanem uj kutatások forrásává is vált / • / «
