Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1970-1971 (HU ELTEL 8.a.61.)
1970. december 15-16. II. ülés
kr 4./ Tűdé síié ni; Lauri Hakulinant as eddig mondottakon kívül az uj Oondolatok bőséje, általában az újnak a szeretete jellemzi. Külföldi tanulmányútjain megismerkedett a modern európai nyelvtudomány eredményeivel, és ennek során kialakult benne az a meggyőződés, hogy _ az ujjrammetikusok tanainak hosszú ideig tartó egyeduralma^utóm eljött az ideje a finn nyelvtudomány uj szempontokkal ás uj szemléletmóddal való gazdagításának. Jó példával maja járt elől: "Über die semasiologische Entwicklung einiger meteorolojiscn-affektivischen Wortfamilien in den ostseefinnischen Sprachen” c. tanulmányában elsősorban a finnországi jelentéstani kutatások területén vágott uj ösvényeket, de egyszersmind a iiangváltozások mineműségéről addig vallott felfogást is lényegesen módosította, s uj távlatokat nyitott az etimológiai kutatások számára. A mai finn nyelvtudomány szempontjából nem kisebb érdeme az, hogy hang tani kutatásaiban Finnországban elsőnek alkalmazta a fonológiai szempontokat, a nyelvstatisztika értékesítésével pedig a strukturális nyelvvizsgáiat finnországi előfutáraként lépett fel. A szókészlet rétegei közül sok figyelmet fordított egyebek közt a tükörszavakra, melyek az ő kutatásai kezdetéig nagyrészt ki vili estek a finn nyelvészek érdeklődési körén* Ugyancsak úttörő jellegűek szemaziolójiai és onomasioló.jiai vizsgálódásai elsősorban a finn szókincsen belül, de részben azon kivül is. Behatóan foglalkozott továbbá a poliszémia jelenségével, valamint a finn személynevekkel is. 5-/ Hakulinen .professzorral kapcsolatban ki kell még emelnem munkássága magyar vonatkozásaié. Magyar tanulmányait még egyetemi hallgató korában megkezdte, de magyar nyelvtudását igazán magas Szintre 1933/34-ben emelte, amikor a magyar állam un. tudós ösztöndíjasaként e0y tanévben hazánkban tartózkodott. Ez időben egyszersmind megbízott előadóként működött a budapesti egyetemen, s ezen minőségében a finn köznyelvről meg a finn nyelvjárásokról tartott előadásokat. Hazánkkal', illetőleg a magyar nyelvterülettel igyekezett minél szélesebb körben megismerkedni. Hvégből tanulmányutat tett valamennyi egyetemi városba, sőt ellátogató ét Kolozsvárra is. Egyik értékes dolgozata !,A népnyelvi szótár és a modern nyelvkutatás” 1941-ben a Magyar Népnyelv ... debreceni folyóiratában jelent meg. Az ujgrammatikusok tanainak benne foglalt résziéjes ás meggyőző bírálatára többször történj hivatkozás a fiatalabb magyar kutatónemzedék dolgozataiban. Egyéb, Magyarországon megjelent értekezései: "A finn nyelv jellemzése” /Magyar Nyelvjárások IV. 1957* 67-95-1*/j "A finn nyelvtudomány mai munkaterületei" /Magyar Nyelvőr dl. 1937. 32-6.1./, "A jelentéstan szerepe a lexikológiában” /A Magyar Tudomáiiyos Akadémia Nyelv és irodalomtudományi Osztályánál?: Közleményei IC. 1957* 335-45.1./ Ke -lő értéket keli tulajdonítanunk Hakulinen egyetemi oktatói tevékenységének is, melynek során 1949-től 136>-ig ő tartotta a finn szakos hallgatók számára kát fiiéven át heti 2 órában kötelező magyar nyelvtorteneti órákat. ...zen előadásai élőté, vaj velük párhuzamosan - ugyancsak két félévén át heti két-két órában - hallgatói lektori előadásokat is_hallgattak a magyar nyelvről, s i0y Hakulinennek módjában volt nyelvtörténeti előadásait a mai magyar nyelv kielégítő ismeretére alapozni. Előadásain a magyar nyelv történetét elsősorban ol.yan szempoifból tárgyalta, hogy megvilágítsa a finn nyelv őstörténetet, bőséges alkalma nyílt azonban magyar művelődéstörténeti, irodalomtörténeti és egyéb kitekintésekre is. A magyar* nyelv hal Igát óinak ^Vwin^iiy.'. ájlujó. a helsinki egyetemen az ueoobi 13 e vben negyven— .öt- ven volt. Ily körülmények között magyar szempontból, különösképpen
