Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1968-1970 (HU ELTEL 8.a.60.)
1968. november 21. I. ülés
- 4 állásfoglalása alapján, nem utolsó sorban olyan értelemben, hogy az uj szervezet az oktatási és vele összefüggő vizsga— rend milyen követelményrendszer kidolgozását igényli egyfelől a hallgatók, másfelől az oktatók szempontjából. Mindezekről a kérdésekről, emlékeznek, több Ízben esett szó ezen a helyen, szó esett kari tanácsi szinten múlt tavasszal és összoktatói értekezleten^ Szeretném tehát újólag felhívni a figeimet az általános kérdések leglényegesebb pontjára. Részletes J tűirgyalására a következő tanácsülésünkön visszatérünk. Szükséges ennek ellenére megemlítenem, hogy :|yilirí«§ ^ a Nf elöljáróban foglalkozni kell néhány olyan kérdéssel, mint hogy mit értünk egyetemi önállóság növelésén, amit ez az anyag is előirányoz és amiről nem szól, hol vonjuk meg a határvonalat, amelyet meg kívánunk vonni a megnövelt egyetemi önállóság és a rossz értelemben vett egyetemi autonómia között. Erre nézve nekem személy szerint megvan a véleményem és a megbeszélések további során, ha szüksége^ lesz, készséggel bocsátom a vita részeként rendelkezésre. Elöljáróban nem kívánom ezzel befolyásolni a vitát, csupán a kérdés súlyára szeretném a figyelmet felhivni. A mi szempontunkból feltétlenül szükséges a hatásköri szintek pontosabb megállapítása, megértve azt, hogy a minisztériumot, az anyag ottani készítőit elsősorban az a feladat foglalkoztatta, hogy a korábban minisztériumi szinten tartott irányítási ügykörök, feladatok mely részét tudja leadni a minisztérium és hogyan, az egyetem szintjére, a továbbiakat, mint utalás történik rá, az egyetemi