Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1966-1968 (HU ELTEL 8.a.59.)

1968. február 28. I. ülés

tapasztalatok azt mutatják, hogy a legcélravezetőbb ilyen esetben rövid bevezető előadás után a konzultációk valamilyen formája, amely nagyon jól kapcsolható főképp as előre megküldött anyagok léte esetén a ezemináriumszerU feldolgozásnak valamilyen formájával is* Ez persze kihat a foglalkozások jellegén túl a lehetséges létszámokra, a csoport létszámokra és az időközökre is* Mindez még általános informálás a legkötetlenebb, a legátfogóbb, de a legkötetlenebb forma vonatkozásában is3y Leszögezi, hogy a minisztérium a maga eddigi munkálataiban most elénk tárt javaslataiban nem megy Ilyen messze* Az ott folytatott eddigi tárgyalások eredményeképpen kialakult egy olyan elképzelés, amely szerint a továbbképzés ugyan szabad, önkéntes jelentkezés alapján, de egyúttal megrostálás, kiválasztás alapján a végzett hallgatóknak csak egy részét ölelné fel, ezeknek azonban a foglalkozások kötöttebb, zártabb formáit nyitná meg, amelyek esetleg előadásokkal egybekötve, de kifejezetten súllyal a szemlnáriumszerü feldolgozások formájában tenné lehetővé a szaktudomány uj eredményei be# elsajátítását* Arra nézve, hegy ezek a tanfolyamok milyen időkeretben, bejáré sós vagy bentlakásos formákkal vagy hogyan célravezetőek, nincsenek kialakult álláspontok* Ennek a kérdésnek az elbíráláséban magunk is nehéz ka helyzetben vagyunk, lehet ugyan

véleményt mondani arról, hogy a bentlakásos vagy a nem bentlakásos forma igérkezlk-e célravezetőnek, de megítélni azt, hogy a bentlakás feltételeit biztosítani lehet—e, már túl esik az egyetem illet ességi körén, Így tehát erre nézve csak nagyon feltételesen, óvatosan fogalmazott javaslatokkal élhetünk*

£X_minisztériumi szinten folytatott megbeszélések során nyilván nem ok nélkül felmerült az a kérdés is, hogy ameny- nylben ezeket a tanfolyamokat valamilyen időközben rendszeresen Ismételjük, milyen időközönkint célszerű ismételni őket*