Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1965. március 25. II. ülés

oktatók és a hallgatók találkozására# Nézete szerint ezek azok a formák és nem az előadás, ahol ki lehet elégíteni az ifjúság részéről jogosan felmerülő igényeket, hogy a szaktárgy pedagógiai vonatkozásaiban többet kapjon leendő tanári munkájához és az anyag érzelmi aktivitással is megtölthető legyen, amire sajnos a jelenlegi szűk órakeretben alig van lehetőség#

Az anyag kitér arra, hogy milyen feladataik lennének a szemináriumoknak és a szemináriumvezetőknek# Felmerül a kérdés, mennyiben kivánatos a szabad választás ekkora lehetősége nem lenne-e jobb a hallgatók érdekében megvalósítani bizonyos irányításukat, befolyásolásukat a választásnál. A két igény egymással nincs ellentmondásban: a szabad választás mellett bizonyos irányítást feltétlenül gyakorolni kellene a tanszékeknek és a dékáni hivatalnak együttesen, ugyanakkor természetesen a legjobb hallgatók bizonyos kivételt jelenthessenk# Jelenleg egyszerűen óraelhelyezés és a tantervi lehetőség a mérvadó, a szemináriumok alkalomszerűen verődnek össze a legkülönbözőbb tanulmányi csoportokból, amelyeknek tagjai egy héten csak egyszer találkoznak éppen az illető szemináriumon, nincs módjukban a szemináriumon hallott és tanult dolgokról más alkalommal is elbeszélgetniök# Fontos lenne, hogy egyes esetekben a szákkollégiumok hallgassa is kötelező legyen és a szákkollégiumok és a szakszemináriumok osztályozhatóák legyenek# Jelenleg az a szorgalmas hallgató megjelenik a speciálkollégiumokon és a szakszerraináriumokon de nem kollokvál, nem kér gyakorlati jegyet, mert az úgysem számit bele az átlagába#