Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)
1964. december 17. I. ülés
- 35 Nagy Sándor rámutat arra, hogy "bár itt felmerült az a nézet, hogy az előadott elemzésben sok illuzórikus dolog van, mégis egészében véve rendkivül differenciált, a kérdést kitünően tárgyalja és kéri a kari vezetést, hogy minden erőfeszitést tei * gyen meg az abban foglalták biztosítására. Messzemenően egyetért azzal, ami a 6, oldalon szerepel a pedagógiai gyakorlatokról, de ez az idő az egyetemi hallgatók neveléséből fog hiányozni, mert ezekre a gyakorlatokra szükséges erő a jelenlegi létszám / mellett már nem bányászható ki a tanszéki apparátusból, sőt az a helyzet, hogy a II, félévben 59 órában a létfontosságú gyakorlatokat is külső munkaerőkkel kell megoldani. Közben pedig fokozatosan csökkenteni akarja a kari vezetés a külső előadók hálózatát, csak azok maradjanak meg, akik tudományáguk valóban illusztris képviselői. Nos, az elhangzott - egyébként nagyon reális - javaslatok nem ebben az irányban hatnak, hanem növelnék a külső előadók hálózatát. Már most is az a helyzet, hogy 15-16 külső ember dolgozik e gyakorlatok során és a levelezők esetében ezeket a gyakorlatokat csak úgy lehetne megvalósítani, ha tovább növeljük a külső előadók létszámát. Itt azonban beleütközünk abba, hogy a kari anyagi erői végesek, ^ a gyakorlatok megkövetelése tellát illuzórikussá válik, holott ennek nem szabad előfordulnia. Mindezt azért veti fel, hogy bebizonyítsál ha az anyagi feltételeket nem biztosítjuk, akkor elég keveset biztosítottunk, hiszen voltaképpen ha az igazán I, jó feltételeket akarjuk biztosítani, akkor a gyakorlatokat a' tanszék ^tanárainak kellene vezetniük. Több pénz és több státusz kellene. Kétségtelenül nagyon jó, ha bizonyos előadásokat televízió utján lehet közvetíteni, de ez a gyakorlatoknál nem segit, mert azt csak a helyszínen lehet nyélbeütni gondosan előkészítve, elemezve és levezetve. Megjegyzi, hogy a fejlődés országos \
