Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1966. május 17. IV. ülés

1

oaol itban elmondották, hogy ezek túlzottan elméletiek lennének, olyan észrevétel, o-aeXj meggondolásra és további munkálkodásra serkenti a két illetékes tanszéket is« Itt valóban a munka intenzitásának az emelése lehel a segítség« Nézete szerint azonban még perspektívában séta juthatunk el odáig, hogy csak olyan ismeretek kerüljenek oktatásra a pedagógiában és a pszichológiában, amelyek a gyakorlatban közvetlenül felhasználhatók« Hegitélése szerint nem lehet jó pedagógus valaki bizonyos nevelést történeti, filozófiai, szociológiai és egyéb területeken való általános tájékozottság nélkül* Jelenleg pedig nagyon rosszul állunk ezen a területen* A neveléstörténet a II« év 2« félévében kezdődik, még hozzá úgy, hogy nincs it utána kollokvium, nem is beszélve arról, hogy mindmáig nincs a neveléstörténetnek elfo^-dott programja« A neveléstörténet oktatása az V« éven lenne jé helyen« Nem egészen helyénvaló ugyanis ezen a téren az az analógia, hogy a filozófiában először történeti áttekintésre van szükség. A neveléstudomány nem egyszerűen csak a növelési elméletek történetének tudománya, hanem más természetű kérdéiok'áfs beletartoznak« Arra kell törekedni, hogy a neveléstörténet oktatása ne csupán a régebbi nagy nevelés- történeti munkák adatait tárja a hallgatók elé, a tanár szakosok számára megfelelő jegyzetet kell készíteni, ami a program elkészítése után lehetségessé válik«

Sinkovics István dékán felteszi a kérdést, van-e valakinek nég megjegyzése? /Nincs!/ Hangsúlyozza, hogy mint ezt minden hozzászóló kiemelte, rendkívül érdekes anyagot készített a Módszertani Bizottság* /irtókes ez a kép, mert itt kívülállók mondják el, hogyan látják a m munkánk gyengét, vagy erőssé- 23 -