Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1966. május 17. IV. ülés

geit, ezeket a tanulságokat tehit fel kell használni. Nagyon érdekes az is, ami kiderül az anyagból, hogy az első években hallgatóinkban a szakmai érdeklődés dominál. Úgy látszik, hogy nagyon mélyreható tudományos s ;intü képzést kell adni as egye-» térni évek nlatt és erre építeni a pedagógia alkalmazását, /usi a pedagógiai tárgyak sorrendiét illeti, megérett a helyset annak az összes szakemberek bevonásával történő megvitatására, az V. éven kellene jóbban koncentrálni a pedagógiai tárgyakat, összekapcsolva a gyakorlattal, egyes részletkérdésekben már as elkövetkezendő években előre lehetne lépni. Azzal viszont teljesen egyetért, hogy a tsnterv bizonyos stabilitásához ragaszkodni kell, talán nem le elég az első öt év ahhoz, hogy a tapasztalatokat leszűrhessük, de bizonyos, a tantérv szerkezetét lényegében nem érintő változatást már most be kellene

cí-v* l.'Y/

vezetni. Lehetetjone^i hogy vannak tárgyak, amelyekből nincs számonkérés, például modern historiográfiából, nem egy esetben a reform által elhagyott kollokviumokat vissza kellene állítani. Jxámitás, hí azt gondoljuk, hogy a kollokviumok elhagyásával könnyitünk a hallgatóik helyzetén, mert könnyebb nekik kisebb részletekben megtanulni az anyagot, mint a szigorlatokra egyszerre, inai a neveléstörténetet illeti, kompendiumokkal nem lehet lekötni a hallgatókat, a neveléstörténet nem lehet öncélú studium, hanem a neveléstudomány megértéséhez szükséges alapokat kell szolgáltatni:,, s ebben az esetben a hallgatók is másképp vi szonyulnánaí^hozzá. Tál óban tovább kell fejleszteni a középiColákkal való kapcsolatot, de ma már kialakult az a küzaeggyőződés a karon, hogy a tanárképzés nem csupán a pedagógiái, esetleg a pszichológiai tan- 24 -