Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának ülései, 1964-1966 (HU ELTEL 8.a.58.)

1966. május 17. IV. ülés

Id

2t(

essek a tanulmányok, a harmadik hirmad pedig úgy látja, hogy pedagógiai ismereteinek többségét a gyakorló iskolában szerezte* Ezt a megállapítást eléggé reálisnak tekinti* Elsősorban a didaktikai ismereteiket tudják felhasználni, sokkal kevésbé a nevelés elmélet terén tanultakat* ab anyagot úgy tekinti, mint amelyet minden további nélkül fel tud használni a kari vezetés a tanárképzés tárgyában folytatott megbeszéléseknél* Egyetért azzal,

hogy az általános pedagógia# nincs megfelelő helyen a III* éven,

n

mert egy egész esztendő vákasztja el az 7* éves alkalmazásától, valamivel közelebb kellene hozni, de nézete szerint nagyon problematikus dolog jelenleg tantervi változtatások javasolásába belebocsátkozni* Elképzelhető a£ is, hogy a neveléstörténet és a neveléslélektan újból az 7* évre kerüljenek, de természetesen egyetért azzal, hogy mindezt megfelelő tapasztalatok birtokában kellően meg kell fontolni* Csatlakozik Kardos Lajos professzor megállapításaihoz abban a tekintetben, hogy az anyagban

V

a pedagógiai tárgyakra vonatkozóan kifejtett kritikai észrevételekből a szükséges konzekvenciát le kell vonni* Ügy látszik, hogy a pedagógia oktatásában még mindig erős az elméleti jelleg* Az elkövetkező egy#-két esztendőben majd lényegesen előbbre tud jutni a tanszék ezen a téren, mert lesz egy-két uj jegyzet és tankönyv* Eeméli, hogy a Szovjetunióban és a népi demokratikus jfjfiOxt államokban folyó kutatások alapján, a neveléslélektani és didaktikai eredmények nyomán egy sereg kísérleti anyagot tud majd a iieüfcé tanszék ezekbe# a tankönyvekbe;^* felvenni, úgyhogy a didaktikai és a neveléselméleti tételek hatékonysága növekedni fég* Természetesen továbbra is fontos less, hogy gyakorlati, friss példaanyagot adjunk az előadásokban, amelyek